minden más

/minden más
17 10, 2012

Cesena – Aqua Beach

By |2017-01-04T21:00:03+01:00október 17th, 2012|Egyéb, minden más|0 Comments

Október első hétvégéjén rendezték meg Olaszországban a már hagyományosnak mondható Aqua beach -et, ami náluk a legnagyobb akvarisztikai eseménynek számít, amely évente egyszer kerül lebonyolításra. A rendezvény része volt az első European Shrimp Contest, ami az apropóját adta annak, hogy ellátogassunk oda a kedvesemmel.

Verőfényes napsütés a tengerparton

Kis érdekesség – ajándékbolt a városban, ecosphere

Pénteken hajnalban kocsiba ültünk, és gyakorlatilag meg se álltunk a szállásunkig, ami a 950 km-re fekvő, tengerparti városkában, Riminiben volt. Hihetetlen jó időnk volt, gyönyörű napsütés, 29 fok, így még meg is tudtunk mártózni a tengerben így október elején.

Szombat reggel ismét kocsiba ugrottunk és nekiindultunk a kb 40 km-re található Cesena városába, ahol a rendezvény volt. Őszintén megmondva kicsit tartottam tőle, hogy a várakozásaim alul fogja múlni, amire már sajnos volt példa, azonban a parkolóban lévő autók mennyiségéből ítélve megnyugodtam. Mint kiderült ez egyben volt akvarisztikai rendezvény, illetve az olasz teknős klub rendezvénye is.

Teknőcök

Teknőslak

A csarnok első felében mindenféle teknős volt (szárazföldi és vízi), illetve a tartásukhoz elengedhetetlen kellékek, mint pl a kennel és kaktusz, amit rágcsálhatnak. Érdekes volt végignézni ezt a sok páncélos jószágot, melyek között egyeseket ezer euro felett árultak, nem is beszélve az óriási méretű teknőcökről.

Korallválaszték

A csarnok hátsó részén volt az akvarisztika részlege – ez azt hiszem minden várakozásomat felülmúlta. Szerencsére  nem volt zsúfolt, bőven volt hely nézelődni, a sok ember ellenére is. A rendezvény börze és egyfajta kiállítás is volt, ahol meg lehetett nézni az olasz klubok/szekciók bemutatóit.

Nevelő diszkoszpár

Hatalmas diszkoszok

A tengeri akvarisztika nagyon erősen jelen volt, rengeteg korall, akvárium, hal, eleség, felszerelés volt kint, de az édesvízi akvarisztika is nagyon erősen képviseltette magát. Számomra hatalmas élmény volt látni a kb 10 féle vad bettát az ő szép barna, teljesen átláthatatlan vizükben, de volt számos guppi változat, hatalmas diszkoszok, különféle killik, apistogrammak és még rengeteg egyéb.

Biotóp akvárium

Gyönyörű vad betta, akár egy ecsetvonás

Ami a garnélákat illeti, természetesen a legérdekesebb rész maga a verseny volt, de ezen kívül is volt pár érdekesség, többek közt voltak kint Crimson garnélák, taiwan bee érdekességek (pl green hulk), carbon rili és az elmaradhatatlan eleségek és kellékek. Most láttam életemben először Halocaridina rubra-t, azaz a kis tűzpiros hawaii garnélát, nagyon érdekes volt!

Garnik 🙂

CRS

Szintén CRS

Talán ami kicsit csalódás volt, hogy kifejezetten “garnéla árus” nem sok volt, mindössze 2 helyen lehetett kapni garnélákat, bár itt azért voltak csemegék szerencsére.

Blue panda

Egy újdonság – Spotted head

A szombati nap ismerkedéssel, nézelődéssel telt, amit a közös vacsora zárt. Vasárnap volt a garnélák versenye, de erről a következő bejegyzésben számolok be. Azt hiszem igazán irigylésre méltó rendezvényt sikerült összehozniuk a szervezőknek (az olasz szervezés és alaposság szépségeivel együtt…), remélem előbb-utóbb itthon is részesei lehetünk egy hasonló megmozdulásnak.

A verseny nyerményei

Egy nagyon ügyes olasz garnélatenyésztővel

Versenyakváriumok, Fotó: Dirk Van Steenbrugge

Slideshow

Video

31 08, 2012

Tisza-tavi Ökocentrum

By |2017-01-04T21:00:03+01:00augusztus 31st, 2012|Egyéb, minden más|3 hozzászólás

A mostani post nem kapcsolódik nagyon szorosan sem a garnélákhoz, sem az akvarisztikához, azonban szeretnék megosztani veletek egy érdekes élményt. Múlt hétvégén elmentünk kirándulni a Tisza tó mellett nemrégiben épült Tisza tavi Ökocentrumba. Maga a létesítmény Poroszló Tiszafüred felé eső szélén van, nagyon egyszerű odatalálni.

Tiszai biotóp

A létesítmény rendelkezik jelenleg a legnagyobb európai édesvízi akvárium megtisztelő címmel, így arra gondoltunk, hogy mindenképp érdemes legalább egyszer megnézi. Belépve az épületbe maga az akvárium rész a legalsó szinten található, a lépcsőrőn lesétálva a szemünk elé tárul a Tisza tó, és általában Magyarország édesvízi élővilága. Számos “akvárium” van egymás mellett a termekben, de ezekre ne érdemes a hagyományos értelembe vett akváriumként tekinteni, hatalmas, sok sok köbméteres medencékről van. A medencék szépen be vannak rendezve, tisztán vannak tartva, és tényleg rengeteg halfajt megcsodálhatunk élőben, a szivárványos öklétől kezdve a vörösszárnyú keszegen át egészen a hatalmas leső harcsáig. A legnagyobb akvárium rendkívül látványos, van  benne egy üvegfolyosó is, fantasztikus látni, ahogy a hatalmas viza átúszik a fejünk felett!

A halbemutató kis akváriumok

Törpeharcsák

Az akváriumok feletti szinten különböző kétéltűeknek és hüllőknek voltak berendezve terráriumok, amelyekben meg lehetett tekinteni milyen érdekes élővilág van Magyarországon!

Foltos szalamandra lakhelye

 Tartozik egy hatalmas szabadtéri terület is a létesítményhez, aminek a legfőbb látványossága a vidara és a sakál, de vannak kormoránok, szitakötőház és még sok egyéb bemutatóhely.

Viza

 Összességében nagyon jól érezte magát mindenki, bárki aki arrafelé jár, látogasson el oda. Akár családi programnak is jó ötlet, mert azon túl, hogy a gyerkőcök megismerhetik ezeket az élőlényeket, az ötletes játékokkal  biztos nagy örömmel fognak játszani, ahogy az unokaöcséim is tették.

www.tiszataviokocentrum.hu

Akváriumba dekoráció 🙂

Vidra

Látkép

31 07, 2012

Kis kitekintés

By |2017-01-04T21:00:04+01:00július 31st, 2012|Egyéb, minden más|1 Comment

Július hónapban volt szerencsém egy nagyon kellemes 10 napot eltölteni Dél Spanyolországban. Sajnos édesvízi garnélás szemmel nézve a dolgokat nem találkoztam túl sok érdekességgel, egy akvarisztikai boltban láttam néhány Amano garnélát.

A városban, ahol laktunk volt egy kisebb akvárium, amit természetesen meg is látogattunk. Korábban már voltam nagyobb akváriumban, de persze mindig tartogatnak ezek a helyek meglepetéseket. A “guitarfish” nevezetű hal és  a nautilusz teljesen lenyűgözött.

Nautiliusz

Szörny 🙂

A sok színes tengeri akvárium mellett láttunk kis cápa és raja keltető akváriumot, ami szintén fantasztikus volt, illetve számos “terhes” tengeri csikó papát. Lenyűgöző a természet…

Cápa tojások és kis cápák

Rája tojások

Az akváriumon túl az esti vacsorák során kerültünk “bensőséges kapcsolatba” a különféle garnélákkal és rákokkal, ami szintén felejthetetlen élmény volt 🙂

Garnéla 1 🙂

Garnéla 2 🙂

Micsoda választék

Szeretem a rákokat is

28 06, 2012

Lágyítás gyantával

By |2017-01-04T21:00:04+01:00június 28th, 2012|Egyéb, minden más|0 Comments

Korábban írtam egy postot a lágy vízzel kapcsolatban és mint abban említettem, a víz lágyításának egyik népszerű, és viszonylag egyszerű módja a kevertágyas gyantával történő lágyítás. Itt az elején szeretném megemlíteni, hogy én ezt a módszert soha nem használtam, így sajnos nincsenek gyakorlati tapasztalataim, de sok barátom folyamatosan használja ezt a módszert, főleg ha kisebb mennyiségű vízről van szó.

Első lépésként természetesen be kell szerezni magát a gyantát, ami nem minden esetben olyan egyszerű, de ha kitartóan próbálkozunk, akkor akvarista boltokban sikerrel járhatunk. Amint a gyanta megvan, szükségünk lesz valamilyen víztároló alkalmatosságra, amiben az egész műveletet el lehet végezni, illetve vízpumpára (szűrő). A gyantát harisnyába téve gondoskodni kell róla, hogy a gyantán átpumpált víz alaposan, mindenhol átjárja, illetve, biztosítani kell, hogy a víz megfelelően mozgásban legyen, még véletlenül se legyenek “pangó” részek. A gyanta mennyiségétől és a víz keménységétől függően 1-2 óra alatt ezzel a módszerrel le lehet lágyítani a vizet.

1 liter gyantával kb 100 liter teljesen lágy vizet lehet készíteni, bár ez természetesen nagyban függ a víz keménységétől. Ezzel a kis otthon is egyszerűen kivitelezhető megoldással könnyen elő tudunk állítani lágy vizet, amit aztán be lehet állítani a kívánt keménységűre, amire a halainknak és persze garnéláinknak szükségük van.

Levinen blogján részletes leírást olvashattok az eljárásról, képekkel illusztrálva.

Ha a gyanta kimerül, akkor nem alkalmas vízlágyításra továbbra, tehát ebben az esetben két lehetőség maradt. A kényelmesebb megoldás, hogy becseréljük friss gyantára, illetve, hogy nekiállunk magunk regenerálnia gyantát, amiről pedig Zsotyi blogján olvashattok részletesen.

2 06, 2012

Terraplaza – Terra Gigantea

By |2017-01-04T21:00:04+01:00június 2nd, 2012|Egyéb, minden más|0 Comments

Ezen a hétvégén kerül/került megrendezésre a megújult Terraplaza, Terra Gigantea néven. A rendezvény nagyon úgy tűnik, hogy kinőtte a korábbi helyét, az ELTE épülete már kicsinek bizonyult, úgyhogy ezúttal a Millenáris parkba helyezték át a helyszínt. A helyszínváltás egyben méretbeli növekedést is jelentett, több mint 4000nm-es csarnokba került a börze, továbbá a korábbi 1 napos helyett 2 napos lett a rendezvény.

Mi a szombat délelőttöt tűztük ki, mint látogatási időpontot. Sikerült is nyitás után nem sokkal odaérni, de már minden kiállító/árus a helyén volt, a látogatók is már elkezdtek érkezni. Az biztos, hogy nagyon jót tett a mostani váltás, a rendezvény megújulása! Így, hogy nagyobb a terület a látogatók jobban elfértek, nem volt az a hatalmas tömeg.

Továbbra is egyértelműen látszódik a terrarisztika hatalmas “fölénye”, a standok 70-80%-a terrarisztikai volt. Jelen voltak a legkülönfélébb gyíkok, kígyók, pókok, békák, sáskák és nem tudom még mi minden, természetesen mindenféle kiegészítőkkel és eleségállattal együtt. Ami az akvarisztikát illeti, kint volt az AME számos akvarisztikai kiadvánnyal, növényárusok, akvarisztikai bolthálózatok és magánemberkék is kint voltak a portékáikkal. Döntő többségben természetesen halak voltak: guppi, neon, sügérek, stb… Azonban láttam pár különlegesebb jószágot is, mint pl ikrázó fogaspotyok! Amit még mindenképp kiemelnék az a GreenAqua standja, akik ismét hozták a megszokott színvonalat. Gyönyörű berendezett akváriumok, széles választék a felszerelésekből (garnélás is!)

CPO, garnélák

Dennerli

A garnélák világát illetően a rendezvényen jelen lévő felhozatal szerintem viszonylag jól tükrözte a hazai viszonyokat: red, cherry, yellow fire, sakura volt több helyen is, amelyek mellet blue pearl, indian zebra és ami üdítő újdonság volt, hogy tenyésztett kardinális garnéla is volt!

Azt hiszem, ez alapján a pár órás kis séta alapján, hogy nagyon jó irányba halad a dolog, úgy vélem, hogy lassan kialakul egy olyan színvonalú börze, ami már tőlünk nyugatabbra is megállja a helyét. Mindenkinek ajánlom, hogy látogasson ki, érdemes! Amellett, hogy megnézhetünk sok érdekes állatot, egy helyen lehet nagyon sok olyan emberrel találkozni és beszélgetni, akik szintén ezen hobbi “áldozatai”, ritkán van erre ilyen lehetőség! Remélem az akvarisztika is szép lassan fel fog zárkózni, a cégek, kereskedők és a tenyésztők megmutatják magukat és be fogják bizonyítani, hogy utol lehet érni a terrarisztikát!

Garnéla felszerelés

Malac

Élő faág

Békák

Gyík csemege

Kompozíció

Bemutató akvárium

15 05, 2012

Interjú Boros Gáborral

By |2017-01-04T21:00:04+01:00május 15th, 2012|Egyéb, minden más|2 hozzászólás

Először is szeretnék ismét gratulálni Gábornak, aki megnyerte a fotóversenyt egy szép Sakura garnélával, és ennek alkalmával feltennék néhány kérdést is neki.

Szentgyo: Szia Gábor! Először is gratulálok a versenyhez, nagyon szép Sakura garnélát láthattunk Tőled! Pár szóban bemutatkoznál a blog olvasóinak?

Gábor: Sziasztok,
Köszönöm szépen a gratulációt. Igazán meglepett, hogy nyertünk a Sakurákkal. Egy erős középmezőnyben bizakodtunk, mikor a képeket elküldtük, mivel a garnélás fórumon több embernél is láttam már személyem szerint sokkal szebb garnélákat.
A bemutatkozást normális esetben azzal kellene kezdenem, hogy Boros Gábornak hívnak, 28 éves, Németországban élő magyar állampolgár vagyok. Ez esetben ez azért nem annyira egyszerű, mert annak ellenére, hogy én neveztem a garnélákkal, nem csupán az enyém az érdem. A háztartásban lévő akváriumokat a barátnőmmel együtt gondozzuk. Ő “zsof” néven kezdte el naplózni a garnéláit a fórumodon, a blog olvasóinak nagy valószínűséggel ismeretes a tevékenységének egy része.

Szentgyo: Egy kicsit általánosabb vizekre evezve: mióta űzöd ezt a hobbit, jelenleg hány és milyen jellegű akváriumod van?

Gábor: Hogy mióta űzöm az akvarisztikát, ezt elég könnyű megválaszolni. Pont befejeztem az általános iskolát, és ősszel elkezdtem volna a gimnáziumot, mikor elkezdődött. Apukám egyik ismerőse üvegnagykereskedő volt, és akkori szemmel számomra szebbnél-szebb guppis akváriumai voltam. Persze nekem is kellett egy, ő pedig meggyőzte apukámat, hogy levágja az üveget, hétvégén megmutatja hogyan kell összeragasztani, majd hét elején már tölthetjük is fel vízzel. Akkor voltam 14 éves, azaz 14 éve akvarisztizálok. Ez az első akvárium egy 80 literes akvárium volt, benne 6 darab aranyhallal. A kezdeti sikertelenségekhez az is hozzá tartozott, hogy a kereskedő rábeszélt anno, hogy az aranyhalas akváriumba nem kell szűrés, max 1-2 hetente egy kis vízcsere, viszont fűtőt mindenképp vegyek…Aztán a gimnáziumi évek alatt mondhatni egy kicsit lejjebb adtam, nem voltam annyira lelkes, bár az a négy év alatt a húgomat is rábeszéltem egy akváriumra(Mondanom sem kell, hogy ez az akvárium nem volt hosszú életű, viszont felnevelt benne 2 darab Plecot kb 5 centisről 30-35 centisig) Ezalatt az én aranyhalaim is nőttek, a végén már nagyobb tyúktojásnyi testük volt, sajnáltam őket, de el kellett cserélni őket, kinőtték az akváriumot. Ekkor kék, valamint arany gurámik kerültek az akváriumba, és míg a Műszaki Egyetem padjait koptattam, ők szorgalmasan nőttek otthon, anyukám segédletével. Sajnos erről az időszakról nincsenek képeim. Az egyetem után egyből külföldre, Stuttgartba kerültünk, és ott kezdtünk neki az növényes vonalnak. Az elején egy 63 literesben kezdtünk, arany-, mézgurámik, valamint rengeteg növény. Minden koncepció nélkül neveltük a dzsungelt, és élveztük, hogy a halak láthatóan jól érzik magukat benne. Ez az idill azzal végződött, hogy vettünk egy kaliforniai kék rákot, mely kb 2 hét alatt gallyra vágta a növényes akváriumunkat. Olyan lusta dög volt, hogy semmi növényt nem került ki, hanem utat vágott rajta. El is cseréltük gyorsan egy csomó növényre, a veszteségeket pótolandó…
Ezalatt természetesen az otthoni 80l akvárium is üzemelt. Egy év múlva, 2009-ben szereztem egy 240 literes akváriumot, melyet hazaszállítottam, és leváltottam az otthoni 80litereset. Innen kezdtek felpörögni az események, 2010-ben munkahelyet váltottam, és elköltöztünk Regensburgba. Innen számítható, hogy garnélákkal is foglalkozunk. Az első elköltöztetett holmik között volt a 240-es akvárium, majd pár hét múlva a 20 literes nanó felépítése következett. A kezdeteket a barátnőm elég jól dokumentálta a fórumodon, voltak nehézségek.

Jelenleg 4 akvárium üzemel nálunk:
-a 20l nanó a garnélákkal,
– a garnélák új otthona, egy 80l Opti, mely egy növényes-garnélás lesz, és ha beáll a növényzet, a kis nanó felszámolásra kerül.
– a régi 120X40X50, mely versenyakváriumnak indult, de lemondtam a projectről, mert a ragasztást nem éreztem stabilnak. Ez jelenleg növénytermesztő akvárium, valamint a selejt garnélák lakhelye.
-a legújabb project egy 100X50X50, mely verseny, -és showakváriumnak készül, mely a régi leváltására szolgál.
Így ha elvonulnak a viharfelhők, két akvárium lesz csak. Egy garnélás, és egy növényes.

Szentgyo: Mióta tartasz garnélákat, miért döntötték a garnélatartás mellett?

Gábor: Az első kérdést talán megválaszoltam az előző részben, viszont hozzátennék egy kis kiegészítést. Sajnos az elején fogalmunk sem volt, miről is szól a garnéla. Mielőtt barátnőm felépítette a 20-as nanót, egy boltban megláttunk 10-20 darab Crystal Red K6 garnélákat. Nagy mellénnyel fel sem merült bennünk a kérdés ennyi akvarisztizálás után, hogy ez valami új, valami nehéz dolog lehet, így hazavittünk 5 darabot, mondván, hogy elszaporodnak. Egy kb fél órás szoktatás után beleengedtük őket a relatív kemény vízű akváriumba, és sajnos mondanom sem kell, hogy a következő nap az összes már a garnélatúlvilágon keresgélt a kövek között…
Ezután kezdtünk el “tudományosabban” foglalkozni a dologgal, attól fogva számíthatjuk, hogy garnélatartók lettünk.

Szentgyo: Jelenleg milyen garnélákat tartasz?

Gábor: Ezt a kérdésedet a legegyszerűbb megválaszolnom:
Jelenleg vannak Sakurák, Mandarin garnélák, White pearl garnélák, valamint yellow fire garnéláink. Valamint nem szabad elfeledkezni ezeknek a garnéláknak a mindenféle össze-vissza kereszteződéséből született vadakról.

Szentgyo: A jövőben mik a terveid a garnélatartás területén?

Gábor: Mint írtam, a garnélák új helyet kapnak. A tenyészetre kívánatosak átköltöznek a 80-as Optiba, és a mindenféle keverék pedig a növényesbe fog kerülni. Mind a kettőnknek tetszenek a kardinális garnélák, talán egyszer megpróbálkozunk velük.

Szentgyo: Melyik a kedvenc garnélád a mostani állományodból és általában?

Gábor: Egy keverék garnéla, homogén sötétbarna, majdnem fekete alapszínnel, és a hátán a fejétől a farkáig egy világosbarna-drapp csíkkal.

Szentgyo: Heti szinten mennyi időt szoktál az akváriumokkal tölteni (vízcsere, karbantartás, bámészkodás 🙂 )

Gábor: huhh, jobb ha nem számoljuk össze, rengeteg időt..Főleg most, mióta a vizet desztillált vízből állítjuk elő mindenféle nyomelemek patikamérleggel való adagolásával…

Szentgyo: Kicsit részletesebben bemutatnád a garnélás akváriumod/akváriumaidat? Milyen talajt, vizet, szűrést, világítást, stb használsz?

Gábor: Azt hiszem a legjobb lesz, ha a 80-asról beszélek, mivel a 20asat az olvasók valószínűleg ismerik a fórumról. Substrátként a Tropica cég anyagját haszáljuk, melyre kisméretű (1-2mm szemcsenagyságú) kő került.
Szűrésként egy Eheim Ecco Pro 200as üzemel, a kiegészítő vízforgatás egy Korallia feladata. Mivel ebben az akváriumban elég sok növény is van, a világítás 4X24W T5HO. A víz desztillált vízből készül, felsózva különféle patikai anyagokkal, a végeredmény KH:5 GH:20, elenyésző mennyiségű PO4, 10mg/l körüli NO3.

Szentgyo: Mivel szoktad etetni a garnéláidat? Milyen egyéb kiegészítőket használsz?

Gábor:  Fő eleségként Sera alap garnélás tápot esznek, valamint naponta váltogatva a Dennerle Premium Shrimpfood mindenféle fajtáját, és alkalomadtán konzervkukoricát.

Szentgyo: Mi a véleményed a garnélatartás magyarországi helyzetéről?

Gábor: Elszomorító a helyzet. Főleg az, hogy 22 kép érkezett a versenyre. A fórumod meglátásom szerint egy nagyon jó lépés volt a garnélások összefogása tekintetében, de még nem fejtette ki a hatását. Magyarázatot erre a nemtörődöm magatartásra még nem tudtam találni, miért nem küldik el az emberek a garnélákat a versenyre. Főleg, ha szép garnélákkal rendelkeznek. Reméljük a következő évben másképp lesz, és izgalmas versenynek nézünk elébe.

Szentgyo: Köszönöm a válaszokat, további sok sikert kívánok, remélem a fórumon beszámolsz majd róla, hogy hogyan sikerül megvalósítani a terveidet!
13 04, 2012

Lágy víz

By |2017-01-04T21:00:05+01:00április 13th, 2012|Egyéb, minden más|5 hozzászólás

Nagyon gyakran esik szó az akvarisztikában az úgynevezett lágy vízről, amelynek a garnélák világában még kiemelkedőbb szerepe van, de mitől is lesz a víz lágy?

Amikor a víz keménységéről beszélünk, alapvetően 2 fogalommal találkozunk:

  • összkeménység (GH), amelyet a vízben oldott különféle akálifém ionok mennyisége határozza meg, de jellemzően kálcium és magnézium ionra kell gondolnunk. Az összkeménységet általában német keménységi fokban(1°dH vagy nk) szokták meghatározni, vagy pedig ppm-ben (parts per million, mg/L). 1°dH = 17.9ppm.
  • karbonátkeménység (KH),  amelyet a vízben oldott karbonátok és hidrogénkarbonátok összege adja meg. Fontos megjegyezni, hogy a karbonátkeménység része az összkeménységnek. A mértékegysége szintén a német keménységi fok, illetve a ppm. A karbonátkeménység felel a víz PH értékének a puffereléséért, tehát azért, hogy ne ingadozzon nagyon hirtelen az akváriumunk PH értéke

Attól függően, hogy a különféle  ásványi sókból mennyi van a vízben beszélhetünk  kemény, közepesen kemény vagy lágy vízről. Ezekre nincs kőbe vésett szabály, de általában ha a víz összkeménysége 0-7 közé esik, akkor lágy vízről, ha 8-15 közé esik akkor közepesen kemény vízről, ha pedig e feletti az érték, akkor kemény vízként szoktuk emlegetni.

A vízkeménység mérésére elterjedt, egyszerű és olcsó módszer, amely ráadásul pontosnak is tekinthető, a csepegtetős tesztek használata. Ezek a tesztek minden akvarista kelléktárának a részét kell, hogy képezzék. A különféle tesztcsíkokat nem szívesen ajánlanám, azok nagyon megbízhatatlanok.

Néhány módszer, aminek a segítségével lágyítani tudjuk a vizünket:

  • Forralás: A változó keménységet tudjuk ezzel a módszerrel csökkenteni: kálcium és magnézium hidrokarbonátok válnak ki a forralás hatására az edény szélén. Természetesen ezzel a módszerrel nem lehet tökéletesen lágy vizet csinálni.
  • Esővíz használata: Az esővíz általában 2-3nk keménységű, így a csapvízhez keverve, vagy pedig tisztán esővizet használva egyszerűen nyerhetünk lágy vizet. Anno én is nagyon sokat használtam az esővizet erre a célra, de fontos megemlíteni, hogy lehetőleg minél kevésbe szennyezett területről gyűjtsük, ülepítsük le, szűrjük át és a gyűjtőedényt is tartsuk tisztán. Itt szeretném megemlíteni a téli időszakban használatos hóolvasztást. Ezzel azért óvatosan bánjunk, mert a hó általában szennyezettebb, mint az eső, ha lehet ezt inkább kerüljük.

Esővíz

  • Ioncserélő műgyanta: Amennyiben nincs szükségünk nagy mennyiségű lágy vízre, abban az esetben talán a legjobb megoldás a műgyanta használata. Olcsó, teljesen lágy víz állítható elő, azonban kicsit “dolgozni” kell vele.

Műgyanta

  • RO víz: Ha az élőlényeink igénylik a folyamatos, nagyobb mennyiségű lágy vizet, akkor egy RO készülék beszerzése mindenképp ajánlatos. A készülék segítségével gyakorlatilag viszonylag rövid idő alatt a csapvízből nagy mennyiségű tiszta, teljesen lágy (0-1nk) vizet elő tudunk állítani. Hátránya, hogy a készülék néhány tízezer forintba kerül, de ezután már 1 liter lágy víz készítése rendkívül olcsó.

RO készülék

 

12 02, 2012

Terrapláza 6

By |2017-01-04T21:00:05+01:00február 12th, 2012|Egyéb, minden más|0 Comments

Ismét megrendezésre került a Terrapláza elnevezésű rendezvény, amely az utóbbi időben a legnagyobb itthoni terrarisztikai és akvarisztikai vásárt jelenti. A rendezvény az első két  alkalommal  csak a terrarisztikáról szólt, majd a későbbi eseményeken már az akvarisztika is képviseltette magát. Úgy gondolom, hogy a terrarisztikai és az akvarisztikai rendezvények összekapcsolása egy jól működő modell, melyet tőlünk nyugatra már egy ideje sikeresen használatban van. Annyit hozzátennék, hogy a Terraplázán azért jelentős fölényben van a terrarisztika, ami lényegében nem változott azóta, mióta ez az összefonódás tart.

A Duna

Február 12.-én reggel a hőmérő -10 fok körül járt, és napközben épphogy megközelítette a 0-t. Nem tudom, hogy ez a terraristák számára mekkora problémát jelent, de az akvarisztikában azért jelentősen megnehezíti az élőlények mozgatását. Mi délután értünk ki, valamikor 2 óra magasságában. Nem tudom korábban mi volt, de ebben az időben nem volt sorállás, és tömeg sem volt egyáltalán. A beszélgetések során kiderült, hogy ezúttal nem volt akkora tömeg, mint ősszel.

Az árusok elrendezése a szokásos volt, a felső részen volt a terrarisztika, ahol bőséges választék volt kígyókból, siklókból, gyíkokból, békákból, pókokból, eleségállatokból… míg a hátsó részen és a lenti aulában foglalt helyet az akvarisztika. Az igazat megvallva nem vagyok egy nagy terrarista rajongó, de mindig nagy érdeklődéssel nézem meg ezt a sok különleges állatot, ezúttal is nagyon tetszett a felhozatal, bár hozzáteszem, teljesen laikusként néztem csak ezt, semmiféle hozzáértésem nincs ezen a területen (sem).

Ami az akvarisztikát illeti, már kicsit borúsabbnak láttam a rendezvényt. Egyrészt jóval szerényebb arányban volt jelen az akvarisztika, mint a terrarisztika, szegényesebbnek láttam a felhozatalt is, jóval kevesebb tenyésztő (akár kicsi, akár nagy) volt jelen, mint a terraristáknál. A garnélákat tekintve pedig teljesen elszomorított a fogadott kép. Rettentő kevés garnélával lehetett találkozni, és hát azok is olyanok voltak, amilyenek… Nem teljesen világos még mindig számomra, hogy miért ilyen kicsi az érdeklődés a garnélák iránt… ha visszagondolok, hogy a bécsi Exoticán mennyi garnéla volt, összehasonlíthatatlan a helyzet.

De hogy ne legyen ennyire negatív kicsengésű a beszámoló, azt meg kell említeni, hogy a Greenaqua standja ismét nagyon szép volt, nekem a “növényes tálak” tetszettek a legjobban. Másrészt pedig jó volt találkozni és beszélgetni a sok régi/új ismerőssel, ha másért nem, de ezért mindenképp érdemes kimenni, ritkán van ilyen alkalom, hogy ennyi akvarista összegyűlik egy helyen.

Wabi kusa, egy tál növény, Fotó: Zsotyi

19 01, 2012

Gondolatok a fórumról

By |2017-01-04T21:00:06+01:00január 19th, 2012|Egyéb, minden más|9 hozzászólás

A mostani bejegyzésnek igazából nincs túl sok köze a garnélákhoz, csak szeretném leírni a gondolataimat és kíváncsian várom a visszajelzéseiteket, véleményeket róla.

“A bulletin board az internet elterjedését megelőző korszak legnépszerűbb elektronikus adatcsere rendszere volt, amelyben egy adott téma iránt érdeklődő felhasználók cserélhettek üzeneteket és állományokat egymással. Képernyőn való megjelenítése kizárólag szöveges jellegű volt, elérésére közvetlenül a kiszolgálóra történő telefonos betárcsázás útján nyílt lehetőség.

Manapság a “bulletin board” kifejezést a magyar nyelvben “fórum” névvel illetett, általában webes alapú üzenetcserét lehetővé tevő rendszerek megnevezésére használják az angol nyelvterületeken.” – Wikipedia

2010 nyarán úgy gondoltam, hogy itt az ideje kicsit jobban összekovácsolni a garnélás társadalmat itthon is, ezért csináltam egy fórumot, ahol úgy gondoltam, hogy össze lehet “gyűlni” és meg lehet vitatni a legkülönfélébb kérdéseket. Ennek immár lassan 1,5 éve. A fórumon azóta több, mint 300 regisztrált tag van és több mint 8000 hozzászólás, közel 800 különböző témában. Ezek a számok szépen hangzanak, azonban eléggé úgy érzem, hogy mintha hasztalan lenne a fórum…

Az utóbbi időben több helyről is érkezett olyan észrevétel, hogy sajnos egyesek nem teljesen korrekt módon használják a fórumot, sajnos ez elkerülhetetlen, mindig lesznek ilyenek… Lehet, hogy a fórumot fel lehetne dobni az adás-vétel bevezetésével, de ezt számtalanszor elmondtam, hogy nem fogom engedni, nem akarom, hogy ez legyen a cél. Szeretném ha az információáramlás, a tapasztalatok, sikerek, örömök esetleg csalódások megosztásának a színtere lenne az az oldal, ahol bárki nyugodtan leírhatja azt, hogy milyen élményei, kérdései, tapasztalatai vannak a garnélákkal kapcsolatban.

Nem hiszem, hogy mindössze annyi garnélatartó van, akik aktívan jelen vannak a fórumon… Merem azt remélni, hogy szép lassan itthon is elindul valami fejlődés a garnélatartás világában.

31 12, 2011

2011 – saját visszatekintésem

By |2017-01-04T21:00:07+01:00december 31st, 2011|Egyéb, minden más|1 Comment

Az előző bejegyzésben röviden összefoglaltam, hogy mi történt a garnélás világban a 2011-es év során, így az év utolsó napján pedig szeretném néhány sorban leírni, hogy nálam mi történt az elmúlt évben.

Az év első fele egy kicsit mostohán alakult, ami a garnélákat illeti. Sajnos úgy alakult, hogy elég sok elfoglaltság szakadt a nyakamba, aminek az lett az eredménye, hogy eléggé elhanyagoltam az akváriumokat, a garnélákra nem jutott elég időm, a vízcserék elmaradoztak stb… Ez persze meg is látszott rajtuk, nem igazán úgy szaporodtak, mint ahogy korábban.

A nyár során eldőlt, hogy nem fogok már huzamosabb ideig a régi lakásomban lakni, tehát szép lassan elkezdődött a költözködés is, ami azt jelentette, hogy a garnéláknak is költözniük kellett. Sajnos nem jött az összes akvárium velem együtt, csak a fele, így már a nyár folyamán elkezdtük berendezni a 16db akváriumot.

Augusztus második felében végre sikerült beütemezni egy nyaralást is, aminek a helyszíne a gyönyörű Thaiföld volt. A garnélatartás szempontjából azért messze nincs olyan szinten, mint Taiwan, vagy Japán, azonban így is lehetőségem nyílt egy kicsit betekinteni ebbe a világba. Többek közt itt láttam életemben először pure red line garnélákat! Az utazás mintegy emlékeként hoztam magammal haza egy csapat gyönyörű Rili garnélát, akik azóta is nagyon jól vannak, meg is leptek számos aprósággal.

Az utazásból hazaérve befejeztem a költözködést is teljesen, és sikerült összerakni illetve beindítani az összes akváriumot, már csak a garnélák költöztetése volt hátra.

Október során tettünk egy utazást Németországba, ahol meglátogattam néhány garnéla tenyésztő ismerősömet. Itt is sikerült számos gyönyörű garnélát megcsodálni (pl pinto) és egy nagy csapat érdekességet hozni is magammal – taiwan bee, royal blue tiger, …

Az utolsó nagyobb utazásunk az év során egy novemberi párizsi kirándulás volt, amit szintén sikerült összekötni egy garnélás ismerős meglátogatásával, ahonnan ugyancsak kaptam egy csapat különlegességet, a white bee garnélákat.

Ami pedig jelenleg az állományt illeti – szép lassan elkezdtek petésedni a garnélák, már az ősszel megszülettek az első kicsik is, illetve folyamatosan születnek most is a kicsik, pl a karácsonyi családlátogatások után arra jöttünk haza, hogy megszülettek az első taiwan bee apróságok, reggel egy nagyon gyors szemle alapján 1 red bolt, 2 panda és 2 king kong apróságot sikerült megfigyelnem, akik most 2-3 naposak lehetnek.

Remélem a továbbiakban is folytatódik ez trend és ilyen szépen fog gyarapodni az állomány! Ha minden jól megy tavasszal-nyáron sikerül berendeznem még egy állványt, és ha minden igaz ismét lesz 32 akváriumnak hely, és kicsit bővíthetem a jelenlegi állományt.

Mindenkinek nagyon boldog új évet kívánok és sok örömöt az elkövetkezendő év során!