Egyik kardinális kérdés, a garnélák táplálása, etetése. Fontos, hogy mindig csak annyit adjunk nekik, amit meg is esznek, ne maradjon el nem fogyasztott eleség az akváriumban, mert az csak rontja a vízminőséget.
Én nem etetek minden nap, csak kb. 2 naponta, illetve azokon a napokon, amikor nem etetek, akkor valamilyen ásványi anyagot, baktériumkultúrát, stb. adok a garnéláknak, tehát gyakorlatilag minden nap kerül valami az akváriumba… Tartom, hogy az etetésnél nagyon fontos a változatosság! Ezt azért nem olyan nagyon nehéz megoldani, ha csak kicsit szétnézünk otthon, temérdek olyan táplálék kerül a kezünk ügyébe, amit oda lehet adni nyugodtan a garnéláknak is.
Állati eredetű eleséget most sem adok nekik sokat – sokan használnak magas fehérje tartalmú táplálékokat annak érdekében, hogy minél több szaporulatra tegyenek szert, én nem vagyok ennek a híve. Ha így “csúcsra vannak járatva” a garnélák, annak meglesz a hátulütője, ugyanis rövidebb ideig fognak élni.
Sokszor hallom, hogy igazából mindet, amit találnak otthon zöldséget, gyümölcsöt beledobálnak az akváriumba a garnéláknak, én azért ennél óvatosabb duhaj vagyok. A spenótot az egyik nagy kedvencem – kis forrázás után nyugodtan lehet adni a garnéláknak, ez szinte minden héten szerepel az étlapon. Spenót helyett gyermekláncfüvet és csalánt szoktam még adni nekik. Ami nagyon fontos, hogy ha ilyesmit teszünk az akváriumba, fontos, hogy olyan legyen, ami nincs permetezve, nincs teletömve vegyszerekkel, stb.
Természetes eleségként faleveleket szoktam még betenni az akváriumba – ezek folyamatosan vannak bent (tebang, tölgy, bükk, nyír, nyár, fűz), a levéllemezt szép lassan fokozatosan eltüntetik, mikor már csak az erezet marad, akkor kicserélem és kapnak frisset. Továbbá az akváriumban fellelhető algákat is megemlíteném, mivel az elég gyengécske világítás miatt az nálam az oldalfalon bőven szokott lenni továbbra is, aminek én direkt örülök!
A természetes eleségeken túl mesterséges táplálékot is adok, amelyekből jelentősen megnőtt a választék az elmúlt pár év során. Egyrészt a “hagyományos” gyártók is rájöttek arra, hogy a garnélák, rákok kezdenek egyre nagyobb szeletet hasonlítani az akvarisztikában, így gyakorlatilag az összes gyártónak van általában többféle termékük is. Rajtuk kívül továbbra is vannak olyan gyártók, akik csak garnélák számára gyártanak mindenféle terméket, kiegészítőt, ásványi anyagot, stb…
A teljes bejegyzés itt olvasható: Etetés
A garnéla színét, főleg ha Neocaridináról van szó, rengeteg tényező befolyásolja. Egyrészt náluk a nőstények minden esetben erősebb, teltebb színűek, mint a hímek, ám ez nem jelenti azt, hogy a hím sakura, red cherry, red fire, etc garnéla teljesen színtelen lenne. Ezen az alapvető tényen túl nagyon meghatározó természetesen a genetika, tehát, hogy milyen törzsből származik, mennyire erőteljes színűek a garnéla felmenői.
Ám messze nem ez az egyetlen tényező, nagyban befolyásolja a garnéla színét a tartási körülmények – milyen vízben van, milyen táplálékot kap (vannak színerősítő anyagok, amik nagyon erősen megdobják a piros színt (pl astaxanthin), illetve olyan körülmények is hatással lehetnek rá, mint természetesen a stressz, a világítás, vagy a hőmérséklet.
Látható, hogy számos tényező van, ami befolyásolhatja az adott garnéla színét, ha ezek mind optimálisak, akkor tud teljes fényében pompázni az adott egyed, de akár egy paraméter is könnyen el tudja vinni.
Az esetleges színre történő szelektálást kb másfél centis “korban” érdemes megcsinálni, ilyenkor már látható, hogy mi lesz belőle kb. Én tartom magam ahhoz, hogy ha egyszer kiszelektáltam egy garnélát, akkor azt nem fogom visszarakni, hiába színesedik ki a későbbiekben.
A világítás kiválasztásánál tartsuk szem előtt, hogy a garnélák nem nagyon szeretik a túl erős fényt. Növényes akváriumok esetén gyakran használnak 1W/l teljesítményű világítást (vagy akár többet is), ez akár zavaró is lehet, de feltételezem, hogy amelyik akvárium ennyire meg van világítva, ott növény is van bőven, ami “árnyékot” nyújt.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy erősebb világítás esetén a garnélák színei is szebbek, erőteljesebbek lesznek.
Ha valaki édesvízi garnélák tartására szánja el magát, a leghelyesebben akkor jár el, ha egy külön, számukra berendezett akváriumot készít. Természetesen kisebb, békésebb halakkal lehet társítani ezeket a kis gerincteleneket, de a legjobban akkor érzik magukat, ha nincsenek halak az akváriumban, akik stresszelik őket.
Garnéláink számára a legjobb egy 40-50 literes akvárium. Kisebb akváriumban is lehet tartani őket, de akkor sokkal jobban figyelni kell, mert a kisebb víztömeget nehezebb egyensúlyban tartani. Ennél nagyobb akvárium csak azért nem célszerű, mert ezek a kis állatok elég aprók, és nem igazán fogjuk látni őket, de természetesen nagyon jól fogják érezni magukat a sok száz literes szép növényes akváriumban!
Ha megvan az akvárium, akkor nézzük milyen felszerelések kellenek bele. Motoros belső szűrőt nem érdemes beletenni, mert túl nagy áramlatot kelt, beszívhatja a garnélákat, felesleges. Ha érzékenyebb fajokat tartunk, akkor viszont nem árt egy külső szűrő, ami lehet akár egy ‘akasztós’ külső szűrő belülre pedig egy lehetőleg nagy méretű szivacsszűrő. A garnéláink előszeretettel ‘legelnek’ a szűrőn kialakult baktérium kultúrán, emellett pedig a szivacsszűrő segítségével a kellő mennyiségű oxigént is akváriumba tudjuk juttatni. (Természetesen egy levegőpumpára is szükség van). Érdemes beszerezni egy szabályozható fűtőt, ennek a segítségével konstans hőmérsékletet biztosíthatunk az állatainknak. Ezeken kívül pedig világításra lesz még szükségünk. Ennek kiválasztásánál tartsuk szem előtt, hogy nem nagyon szeretik a garnélák a túl erős fényt. Növényes akváriumok esetén gyakran használnak 1W/l teljesítményű világítást (vagy akár többet is), ez akár zavaró is lehet, de feltételezem, hogy amelyik akvárium ennyire meg van világítva, ott növény is van bőven, ami “árnyékot” nyújthat.
Az akvárium aljára célszerű talajt tenni. Persze ha egy tenyészakváriumot akarunk csinálni, akkor nem szükséges, de én mindenhol használok talajt, valahogy ízlésesebbek nekem az ilyen akváriumok, mint egy sima üvegkocka… Én kétféle aljzat közül választok, attól függően, hogy milyen faj lesz az akváriumban: legjobban a fekete bazaltzúzalékot és a fehér kvarchomokot szeretem. Gyakran lehet olvasni, hogy sokan speciális akvárium talajokat használnak. Ezek nagyon hasznos szolgálatot tehetnek, mivel beállítják a víz PH értékét. Itt szeretném megjegyezni, hogy hasznos lehet ha az akvárium teszünk néhány maláj tornyos csigát (Melanoides tuberculata). Ezek a kis csigák átforgatják a talajt, megeszegetik a maradék, a garnélák által el nem fogyasztott eleséget. Viszont fontos róla tudni, hogy ha egyszer beletesszük az akváriumba, nagyon nagy nehézségek árán tudjuk csak eltüntetni őket, ha meggondolnánk magunkat.
Rendelkezünk már akváriummal, bele való technikával, talajjal, fel is lehet tölteni vízzel a medencénket, természetesen ezt olyan vízzel tegyünk, amilyenre az adott fajnak szüksége van. Mielőtt garnélákat tennék az akváriumban várjunk kb 4 hetet, addig hagyjuk üresen az akváriumot. Ez idő alatt beindul a nitrogén körfolyamat az akváriumban.
Fontos, hogy legyen minél több növény az akváriumban. Egyrészt nagyon szeretnek bujkálni a garnélák a növények között, másrészt pedig a növények a növekedésük során felhasználják a vízben lévő nitrátot és persze dekorációs szempontból is előnyösek. A legjobb ha sok mohát teszünk a vízbe: jávai, forrás és még rengeteg féle moha van amelyeket időnként rendkívül nehéz megkülönböztetni egymástól. Nálam minden akváriumban van úszó májmoha (Riccia fluitans) is. Mohák mellett én szeretek különböző Microsorium fajokat tenni a garnélák mellé. Ezeknek a vízipáfrányoknak nem kell nagyon sok fény, szép kis háttérnövényzet lehet belőlük. A “növénylistámból” látható, hogy nálam eléggé low-light akváriumok vannak…
Ha ez mind megvan, akkor egyéb dekorációs elemeket lehet adni a vízhez, például különböző fákat, gyökereket (mopani, mangrove, szőlő), köveket. A gyökerekre kötözött mohákkal vagy különféle növényekkel nagyon érdekes kompozíciókat hozhatunk létre, határt csak a fantázia szab.
Blogbejegyzés: Garnélás akvárium
Sokan, és egyre többen készítenek növényes akváriumot, aminek egyik kulcsfontosságú eleme a növények tápozása. Amennyiben nincsen megfelelő tápozás a növényeknek, akkor sajnos nem igazán lehet elérni a szép zöld gyepszőnyeget és a dús növényzetet, ami ezeknek az akváriumoknak a célja lenne.
Őszintén megvallva én soha nem használtam növénytápot az akváriumaimban, így nem tudok első kézből származó információkkal beszámolni, azonban tudom, hogy sokan tartanak sikeresen garnélákat a szép zöld növényekkel teli akváriumaikban.
A garnélákról fontos tudni, hogy nagyon érzékenyek bármiféle hirtelen változásra, így arra mindenképp ügyelni kell, hogy nem egyszerre nagy adagban tegyük be az akváriumba, hanem kis adagokra szétosztva, így csökkenteni tudjuk a változás okozta sokkot. Nagyon fontos, hogy a garnélák rendkívül érzékenyek a fémekre: vas, réz, cink, stb, így azokra különösen ügyelni kell.
Minden akváriumban egyik kritikus tényező az akvárium szűrése, mivel ez az egyik legfontosabb eszköze annak, hogy jó vízminőséget állítsunk elő, ami elengedhetetlen a sikeres garnélatartáshoz, illetve tenyésztéshez.
Én a kezdetektől fogva a legegyszerűbb megoldást használom, a levegőpumpával meghajtott szivacsszűrőket, minél nagyobb szivaccsal. Nem mondom, hogy ez a tökéletes megoldás, azonban számomra szuperül működik. A motoros belső szűrők nem annyira praktikusak, akkor inkább valamilyen akasztós kis külső szűrőt, vagy a hagyományos értelembe vett külső szűrőt használjunk. Ezeknél figyelni kell arra, hogy a beszívó ágat borítsuk be valamivel, hogy ne tudja beszívni a garnélákat. Erre alkalmas lehet egy szivacsdarab, vagy vannak direkt erre a célra gyártott hálók is. Természetesen itt figyelembe kell venni, hogy ez csökkenti a szűrőnk beszívó erejét.
Többféle egyéb megoldás is működik, amelyeket használni szoktak, pl mattenfilter, vagy talajszűrő, ezeket én csak nagyon korlátozottan próbáltam ki, majd igyekszek 1-1 kísérleti akváriumot összerakni.
Ennek a kérdésnek a megválaszolása számtalan tényezőtől függ, ami teljesen azon múlik, hogy ki, milyen akváriumba és miért szeretne garnélát tartani.
Megpróbálom alább összeszedni, hogy milyen “általánosabb” esetekkel szoktam találkozni, hátha hasznos lesz valakinek, aki azon töri a fejét, hogy milyen garnélát tegyen az akváriumba.
- Kezdő akvarista, garnélát még nem tartott, de akváriuma már van (esetleg ez lesz az első akvárium): Számukra a tökéletes garnéla valamelyik Neocaridina színváltozat. Szerencsére manapság már hatalmas választék van belőlük, számtalan színváltozata van, ezek viszonylag egyszerűen be is szerezhetők. Tartásuk egyszerű, ha nem követünk el nagy hibákat rövidesen el is kezdenek szaporodni, és megismerhetjük, hogy hogyan “működnek” a garnélák és átélhetjük az örömöt, mikor az első kis átlátszó apróságokat keresgéljük az akváriumban. Sokan azt mondják, hogy ez teljesen felesleges lépés, semmi “értelme” Neocaridina garnélákkal foglalkozni, mivel gyakorlatilag egy félig üres befőttesüvegben is elszaporodnak… Én azért egyáltalán nem így látom.
- Halas akváriumba szeretnék garnélát tenni: Attól függ milyen halak vannak az akváriumban. Amennyiben nagyobb halak, mint vitorláshal, gurámik, akkor esetleg kifejlett legyező vagy sepregető garnélát, mást nem nagyon érdemes. Ha kicsit kisebb halak, molli, platti, nagyobb lazacok, stb stb akkor Amano garnélát is lehet az akváriumba. Ha ennél kisebb halak, pl törperazbórák, stb vannak, akkor a hagyományos Caridina/Neocaridina törpegarnélák is mehetnek, azonban szaporulatra ne nagyon számítsunk. Ha sok a növényzet néhány kicsi vsz fel fog nőni, de nem túl sok, azonban a kifejlett garnélák akkor is szép díszei lehetnek az akváriumnak
- Red cherry garnélám már van: Ha van lehetőség arra, hogy lágy vizet csináljon, akkor én a következő lépésnek valamilyen tigrist vagy bumblebee-t, vagy alacsony osztályú CRS/CBS garnélákat javaslok. A lágy víz azért mindig egy kis plusz kihívást okoz, azonban ha tudunk nekik ilyen környezetet biztosítani, akkor rengeteg új faj/változat előtt nyílik meg az út. Ha a lágy víz nem megoldható, akkor valamilyen babaulti garnélát érdemes kipróbálni.
- Valami igazi kihívást keresek: Aki ilyet keres azért már nem új a garnélázás világában, számukra érdekesek lehetnek a sulawesi garnélák, a taiwan bee garnélák, vagy valami igazán magas osztályú CRS/CBS garnéla vagy pl a TiBee/TaiTiBee garnélák keresztezései.
Mint a fenti példákból is látható szinte bárki tud találni olyan garnélát, amit nyugodt szívvel betehet az akváriumba, esetleg egy kicsit több utánajárást igényel a dolog.
Amit mindenképp tartsunk szem előtt, hogy csak úgy tegyünk garnélát az akváriumba, ha előtte utánajártunk, hogy a kinézett változat milyen vízparaméterek mellett érzi jól magát és ezt tudjuk is biztosítani nekik!
Nagyon sokszor megkérdezik tőlem, hogy mi a legfontosabb a garnélázásban, mi a “kulcsa”? Erre szerintem egy nagyon egyszerű válasz van, ami nem más, mint a Türelem! Rettentő fontos, hogy nagy türelemmel álljunk hozzá ehhez a hobbihoz is, mint sok másikhoz természetesen.
Az egyik leggyakoribb hiba, amivel szinte nap mint találkozok, hogy mindent azonnal akarnak az emberek, ami általáben nem fog jóra vezetni (én most a garnélázásról beszélek…)
Rengeteg nagyon szép faj/változat van, és millió gyönyörű fotót lehet találni az interneten, hát ki ne akarnak egy szép PRL CRS-t vagy egy különleges Taiwan bee garnit? A gond az, hogy ha nincs meg a kellő tapasztalat, akkor ezekkel nagyon gyorsan kudarc érheti az embert. Emiatt javaslom mindenkinek, hogy első körben a legjobb ha valamilyen Neocaridina garnélával próbálkozik és ha már összegyűjtött egy kis tapasztalatot velük, akkor vágjon bele valamilyen egyszerűbb lágy vizes garnéla tartásába (tigris, low grade crs) és így tovább!
A másik oldala az éremnek, hogy ha van valamilyen garnélánk, akkor ne akarjuk azonnal “százasával szüretelni” a kicsiket! Ha nem kezdenek el nyomban szaporodni, nincs semmi gond! Mindig törekedjünk arra, hogy megfelelő körülményeket biztosítsunk nekik, igényeiknek megfelelő vízparamétereket, jó táplálékot, stb és ha jól érzik magukat, akkor biztosan el fognak kezdeni szaporodni! Itt jegyzem meg, hogy ha egy új csapatot akarunk a beszerezni a legjobb, ha kb 1 cm körüli garnélákat veszünk, mivel ők alkalmazkodnak a legkönnyebben a változásokhoz, és fognak a legjobban akklimatizálódni az új akváriumhoz.
Nagyon elkeserít mikor olyan kérdésekkel keresnek meg, hogy “mi a baj, már egy hónapja megvannak a garnélák, de még mindig nem akarnak szaporodni???”. Ha mindent megadunk nekik, amire szükségük van, akkor adjuk meg nekik az időt is!
Anno, mikor az első Super CRS garnélákat megkaptam nagyon vártam én is természetesen, hogy mikor fognak már elkezdeni szaporodni, de erre kb egy évet kellett várnom, mire megláttam az első petés nőstényt. Nem tudom mi lehetett ennek az oka, de ennyi időbe telt, azóta nagyon szépen szaporodnak, folyamatosan vannak kicsik épp a hetekben sikerült kiválogatnom a legszebb 20-30 példányt, amiket tovább akarok szaporítani.
Ezeket a gondolatokat mindenképp érdemes szem előtt tartani akkor is ha csak most akarunk belevágni a garnélázásba és akkor is, ha már vannak garnéláink!
Nagyon sokan kérdezik tőlem, hogy lehet-e a halakkal együtt tartani a garnélákat. A kérdés teljesen természetesen adódik, mert azért valljuk be elég kevés olyan elvetemült van, aki néhány 2 cm méretű apróságnak rendez be akváriumot. Természetesen aki azért keres garnélát, hogy a szép növényes akváriumát feldobja valami érdekességgel, az más dolog, de hát a legtöbb akvárium elsősorban a halak miatt készült.
Sajnos (vagy nem sajnos) nem lehet egy szóval válaszolni, arra a kérdésre, hogy tehetek-e halak mellé garnélákat… Ez nagyban függ attól, hogy milyen garnélát és milyen halat akarunk “közös fedél” alá költöztetni.
Az valószínűsíthető, hogy afrikai sügér (persze most ne a csigasügérre gondoljunk), nagy testű dél-amerikai sügér vagy egyéb nagyobb, ragadozó természetű (polypterus ? ) hal mellé nem tanácsos semmilyen garnélát tenni, mert gyakorlatilag még csak jól sem fognak lakni a halak velük…
Az “átlagosabb” méretű és nem kifejezetten agresszív halak mellé Amano és legyező garnélákat nyugodtan lehet tenni, nem lesz semmi különösebb probléma ebből fakadóan.
Viszont, ami a kisebb Caridina és Neocaridina fajokat illeti, velük azért óvatosabban kell bánni, mivel tényleg nem egy óriási méretű szerzetek. Ha ilyen garnélákat akarunk tartani, akkor gondoskodjunk arról, hogy legyen sok növény az akváriumban. Nem csak azért, mert rendkívül szépek tudnak lenni a növények, de bennük menedéket is találhatnak a garnélák, ha éppen üldözőbe veszi őket egy-egy hal.
Általánosságban elmondható, hogy kisebb méretű, békésebb halakkal nincs probléma: különféle lazacokkal (neonhal, amanda lazac), razbórákkal, kisebb méretű elevenszülőkkel, corykkal, otocinclussal, ancival nyugodtan összerakhatjuk a garnéláinkat, békességben el fognak egymás mellett éldegélni. Egyre több “nanohalat” lehet fellelni – így nevezik a nagyon kis méretű halakat, mint pl a galaxy razbóra. Ezek a pici halak elviekben egyáltalán nem bántják a garnélákat, és még szaporodnak is mellettük, de azért ne lepődjünk meg, ha azt vesszük észre, hogy a nemrég megszületett garnéláink száma egyre csak fogyatkozik.
Itt jegyezném meg, hogy az üveggarnélával (Macrobrachium, hosszúkarú garnélák) óvatosan bánjuk, mert hajlamos éjszaka megtámadni és megenni(!) a kisebb méretű halakat. Ne nagyon lepődjön meg senki, ha egyszer csak azt veszi észre, hogy egyre csökken a neoncsapat mérete!
Garnéláink számára a legjobb egy 40-50 literes akvárium. Kisebb akváriumban is lehet tartani őket, de akkor sokkal jobban figyelni kell, mert a kisebb víztömeget nehezebb egyensúlyban tartani. Ennél nagyobb akvárium csak azért nem célszerű, mert ezek a kis állatok elég aprók, és nem igazán fogjuk látni őket, de természetesen nagyon jól fogják érezni magukat a sok száz literes szép növényes akváriumban!
Minimális méretnek én a 30 litert szoktam mondani, mivel mint tudjuk a garnélák nagyon érzékenyek a változásokra, és az ennél kisebb víztömegben elég nehéz megtartani az egyensúlyt, a stabil vízparamétereket. Természetesen ha valaki már kellő tapasztalattal rendelkezik és nem okoz neki gondot egy 15 literes akváriumban folyamatosan fenntartani a stabil jó vízminőséget, úgy nyugodtan tartson garnélát kisebb méretű akváriumban.