szentgyo

Főoldal/szentgyo

About szentgyo

A szerző nem adott nem adott meg minden adatot.
So far szentgyo has created 268 blog entries.
9 01, 2021

Vízcsere

által|2021-01-09T21:15:48+01:00január 9th, 2021|általános ismertető|2 hozzászólás

A rendszeres vízcsere a sikeres garnélatartás egyik legalapvetőbb eleme, amely nélkül nagyon nehéz egy stabil állományt fenntartani. Ez az egyik alapvető kérdés, amit gyakorlatilag mindig megkérdeznek tőlem, hogy hogyan csinálom a vízcserét, így most vesézzük kicsit ezt a témát. Nem mondom, hogy minden alkalommal ez a legélvezetesebb része a garnélázásnak, de hogy őszinte legyek én szeretem csinálni. Nálam gyakorlatilag fix hétvégi program, hogy vizet cserélek az akváriumokban, ha valami miatt nem tudom megcsinálni, akkor nem csak amiatt van rossz érzésem, hogy kimaradt a soron következő alkalom, hanem már hiányérzetet is okoz, hogy nem csináltam meg.

Az alapvető kérdés, hogy miért is csináljuk a vízcserét, azon kívül, hogy biztosan jó, mert mások is csinálják… A vízcserével tudjuk a legegyszerűbben és a leggyorsabban lecsökkenteni az akváriumunkban a nitrát szintet, ami köztudottan káros a legtöbb élőlény, különösen a garnélák számára. Általában az a cél, hogy a nitrát szintet 10 ppm alatt tartsuk. Természetesen erre sok egyéb megoldás is létezik, de az egyszerű vízcserével elég nehéz felvennie a versenyt bárminek (a növények pl elég hatékonyan “eszik fel” a vízben lévő nitrátot).

Mindenkinek megvan a maga szokása, praktikája, hogy hogyan és mennyi vizet cserél. Én évek óta két hetente kb 20-25% vizet cserélek. Sokan esküsznek a heti 10-15% vízcserére, ami valószínűleg optimálisabb is, sajnos egyszerűen nekem túl sok időt venne igénybe, hogy minden héten cseréljek minden akváriumban vizet, emiatt álltam rá erre, hogy nálam minden akvárium kéthetente kerül sorra, viszont ekkor kicsit többet, 25%-ot cserélek. (vízcserét minden héten csinálok, az első héten az akváriumok egyik felén, a másik héten pedig a másik felén).

Akváriumok, ahol vízcsere lesz

A vízcseréket mindig hétvégén csinálom, hacsak nincs valami egyéb elfoglaltságom, ami miatt hétköznapra kell csúsztatnom, de ezt igyekszem minimalizálni. A vízcserére a vizet hétköznap készítem elő. Jelenleg egy hétvégén kb 3-400 liter vizet cserélek le, aminek az előkészítésére van egy 500 literes tárolóm, amibe az RO vizet gyűjtöm, majd sózom vissza kb 300uS értékre és hagyom pihenni pár napot az előre beállított vizet. Nekem könnyebbség, hogy gyakorlatilag az összes akváriumban, kivéve a sulawesi és 2 kis csapvizes akváriumot, mindenhol ugyanolyan vízben vannak a garnélák, így nem kell külön-külön előkészíteni, beállítgatni különböző vizeket.

Magára a vízcserére még mindig a legegyszerűbb, teljesen manuális módszert használom, fogok egy csövet, amivel leszívom vödrökbe az akváriumokból a vizet, majd kannával visszatöltöm a friss vizet. A használt víz remek szolgálatot nyújt a konyhakerti növények öntözésében 🙂 A víz frissítésén túl ezek azok az alkalmak, amikor sok apróságot is megcsinálok az akváriumokban, pl az elhalt növényi részeket vagy az elfogyasztott levelek utáni maradékot, a nem szükséges csigákat is kiszedem az akváriumból, illetve töltöm fel az oxydatorokat,. Az új akváriumoknál az első 10cm részt leválasztottam, oda nem teszek talajt, így a garnélák utáni végtermék itt koncentrálódik, amit remekül le lehet szívni a vízcserék alkalmával.

A felszerelés

A fent írt előkészítésen túl mást nem csinálok a vízzel, az, hogy van némi eltérés akár vezetőképességben, akár hőmérsékletben a cserevíz és az akvárium víz között, nem okoz gondot a garnéláknak, ezen teljesen felesleges aggódni, a visszatöltés során is gyakorlatilag egyszerre adom hozzá az új vizet, nem használok csepegtetős, vagy bármi egyéb módszert, hogy elnyújtsam a folyamatot, láthatóan elég jól működik. Sajnos a legnagyobb igyekezetem ellenére is gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy a vízcsere során ne szívjak fel pár garnélát is, akiket igyekszek kis hálóval kivadászni a vödörből, de hát nem járok minden esetben sikerrel, erre azért érdemes odafigyelni. Fontos tény, hogy az akváriumokat a vízcsere utáni napon a legjobb fényképezni, akkor a legtisztább a víz.

28 12, 2020

2020 – Visszatekintés erre a különös évre

által|2020-12-28T21:01:25+01:00december 28th, 2020|Egyéb|0 hozzászólás

A 2020-as év minden bizonnyal nagyon emlékezetes lesz mindenkinek és valószínűleg nem a jó értelemben. Nem szeretném ecsetelni a vírus, a korlátozások, a gazdasági helyzet és sok egyéb vonatkozó terület részleteit, egyrészt nem értek hozzá, másrészt nem erre a blogra való, hanem elsősorban az én, illetve a garnéláim körüli dolgokra szeretnék egy kicsit visszatekinteni, átgondolni, hogy mi is történt, mert hát nem volt egy unalmas év ebben a tekintetben sem. Annak ellenére, hogy a döntő többségnek ez az év nem a pozitív emlékek, jó élmények éve volt, azonban ha én visszagondolok, akkor számomra ez egy nagyon jó év volt.

Az új birodalom

Ami mindenekelőtt a legfontosabb, hogy az év elején bővült a családunk és megszületett a második kislányom, Lara Panka, aki hihetlen sok mosolyt és örömöt csal a mindennapjainkba. A másik nagylányom pedig elkezdte az iskolát, ami szintén rengeteg változást hozott. A kialakult helyzet miatt sokkal többet dolgozok otthonról, mint eddig, így megspórolok rengeteg időt az utazással, többet lehetek a családommal, illetve így a hobbimra is sokkal több időm jut. Ezen túl idén nyáron egy új házba költöztünk, ahol egy teljesen új garnélás birodalmat tudtam kialakítani., kicsit nagyobbat, kicsit rendezettebbet, mint amik eddig voltak.

Kis segítségeim 🙂

A garnélák költöztetése mindig nagyon kockázatos (párszor már volt benne részem…), tartottam is tőle nagyon. Egyrészt nagy munka, másrészt mindig van egy bizonytalanság, hogy milyen lesz az új helyen. Ezúttal végül úgy döntöttem, hogy gyakorlatilag a teljes rendszerem újraindítom. Így fél év távlatából már ki merem jelenteni, hogy sikeres volt a költözködés, nagyon szépen belakták az új akváriumokat a garnélák, gyakorlatilag mindenhol rengeteg apróság van már.

Saját boa

A kialalult helyzetből adódóan idén nem nagyon jutottam el garnélás rendezvényekre, bár igazából nem is volt hoval eljutni. Remélem jövőre már ebből szempontból is aktívabb év lesz. Ami a garnélás világ trendjeit illeti, nincs nagy változás tavalyhoz képest – galaxy, boa és red/black fancy garnélák tartják még mindig lázban a garnélás világot, a szokásos PRL szépségek mellett.

MIndenkinek nagyon boldog és sikerekben, garnélákban bővelkedő 2021-es évet kívánok!

Metallic blue boa, Forrás: FB csoportok
Red boa, Forrás: FB csoportok
PRL, az örök klasszikus, Forrás: FB csoportok
Red fancy tiger, TB shrimp
Purple mettalic, Forrás: FB csoportok
Red galaxy fishbone, Forrás: FB csoportok
20 12, 2020

Szelektálás

által|2020-12-20T10:16:03+01:00december 20th, 2020|általános ismertető|0 hozzászólás

Ha szép és jó minőségű garnélákat szeretnénk kialakítani és hosszú távon fenntartani, akkor elengedhetetlen, hogy szelektáljuk a garnéláinkat. Amennyiben csak az a célunk, hogy legyen egy kisebb/nagyobb takarítóbrigád és nem vagyunk nagyon fanatikus garnélatartók, akkor igazából nincs jelentősége ennek, mert ekkor épp lehet, hogy az adja meg a szépségét a garnélatartásnak, hogy sokféle, változatos kis garnélák kapirgálnak az akváriumban. Arra érdemes figyelni, hogy a Neocaridina garnélák esetében könnyen előfordulhat, hogy egy idő után a kezdetben vásárolt nagyon szép, például piros sakura csapatunkból az utódok egy idő után elkezdenek elhalványulni, és csak nagyon kevés fogja a szép piros színt továbbvinni, ha nem figyelünk oda a megfelelő szelektálásra, de ez kb minden garnéla igaz.

Egy csapat fekete backline/fishbone, látszik hogy kik azokat akiket ki kell szedni

Én sem szelektálom az összes változatomat – pl a dennerlik, a calceok gyakorlatilag nincsenek szelektálva egyáltalán, illetve van egy nagyon vegyes taitibee akváriumom, amiben szintén nem szelektálok. Azoknál a változatoknál, ahol viszont mégis csinálom (és ebből van a több, igazából ahol nem csinálom az csak a kivétel) ott alapvetően 3 féle garnélám van: az egyik, amit megtartok az akváriumban, ők azok, akik megfelelnek az általam elképzelt, tartani kívánt példánynak, a következő aki nem annyira szép, mint szeretném, de nem is olyan rossz, ezek a garnélák kerülnek a fent említett vegye taitibee akváriumba és fognak egymással szépen keveredni, sokasodni, hogy akár valami izgalma is kijöhessen belőle. Illetve van egy harmadik változat, aki az előző kettőnél kevésbé tetszik, ők viszont a szelekció után befejezik a pályafutásukat (fagyasztóba szoktam tenni őket, ahol szépen lelassulnak és kvázi “fájdalommentesen” elalszanak, hiszek benne, hogy így szenvednek a legkevesebbet).

Nem olyan rossz PRL ek, de itt látszik, hogy van akinek mennie kell

Mielőtt nekikezdünk kiszedegetni tucatszám a garnéláinkat az akváriumokból tisztában kell lennünk azzal, hogy pontosan mi is a célunk. Tudnunk kell, hogy milyen garnélát szeretnénk hosszú távon tartani -> legyen piros a lába, legyen egy adott mintája, stb, stb. Én általában azt az elvet követem, hogy azokat a garnélákat hagyom meg, akik megfelelnek ennek az elvárásnak. Másik lehetőség, hogy azokat szedegetjük ki, amelyek “nem tetszenek”, ami azért sokkal megengedőbb, kevésbé szigorú.

Én általában 2-2,5 évente szoktam újraindítani az akváriumokat, kb ennyi idő alatt merül ki a talaj, és ilyenkor szoktam egy nagyon drasztikus szelektálást csinálni: csak a legszebb 20-40 garnélát tartom meg és viszem tovább az új akváriumba, általában 1 hím, 5 nőstény arányban. Ezen kívül pedig rendszeres időközönként leülök 1-1 akvárium elé és amilyen alaposan csak lehet átválogatom a garnélákat. Ilyenkor nem feltétlen szoktam kipakolni mindent az akváriumból, így biztosan nem veszek észre minden kivenni való példányt, emiatt kell rendszeresen csinálni.

Piros taitibee garnélák – itt még nagyon hosszú az út, de kell, hogy legyen egy tiszta kép, hogy milyen garnélákat szeretnénk, mi a célunk

Általában 5-12mm garnélákat érdemes alaposan átválogatni, ennél kisebb méret esetében még változhat a színük, a mintájuk, ennél nagyobb méret esetében pedig már akár ivarérett is lehet a garnéla, így azt veszélyeztetjük, hogy elkezd szaporodni. A kiszelektált garnélák aránya nagyban függ attól, hogy milyen változatról van szó, mennyire stabil a törzsünk. Ami stabilnak mondható, szerintem egy olyan 50% ot ott is érdemes kivenni, ami pedig kevésbé stabil (pl galaxy) ott 20-25% szokott megmaradi, de az olyan változatoknál, mint pl a boa szerintem csak kb 5% fog megmaradni (ez lesz a holnapi feladatom). Fontos megemlíteni, hogy én szgorúan tartom magam ahhoz, hogy ha egyszer egy garnélát kivettem egy akváriumból, akkor ő semmiképp sem fog oda visszakerülni, ha esetleg egy idő elteltével vátozik akár a mintája, akár a színe a jó irányba.

Összességében nem mindig örömteli dolog kiszelektálni a garnélákat, és sokszor elég nehezen teszi meg az ember, de nem is feltétlen szükséges mindenkinek. Azonban ha szeretnénk jó minőségű, szép állományt fenntartani, esetleg javítani a meglévő állományunkon, akkor elengedhetetlen.

6 12, 2020

Csapvizes CRS? – Az indulás

által|2020-12-06T09:38:50+01:00december 6th, 2020|általános ismertető|0 hozzászólás

Rendszeresen és elég gyakran előkerül ez a téma, hogy lehet-e csapvízben tartani CRS (vagy bármilyen lágy vizet igénylő) garnélát. Engedjétek meg, hogy megosszam a gondolataimat ezzel kapcsolatban. Először is az, hogy csapvíz gyakorlatilag nem jelent semmit, az nem vízparaméter, nem vízminőség, pusztán annyit jelent, hogy honnan vételezzük a vizet. Nekem van egy nagyon kedves tenyésztő barátom, aki sok-sok éve tenyészti a legkülönfélébb taiwan változatokat csapvízben, igaz Portugáliában lakik… A lenti sematikus térképen látható, hogy kb milyen a vízkeménység eloszlása Magyarországon. Ha csak ezt a térképet nézzük, akkor ez alapján is vannak olyan területek ahol “kemény” a víz, míg pár kilométerrel arrébb pedig “lágy”, tehát az, hogy csapvíz, még nem hordoz önmagában túl sok információt.

Csapvíz keménység Magyarországon

Sok esetben azonban a kérdés mögött az rejlik, hogy kemény, vagy nem lágyított vízben lehet-e tartani olyan garnélákat, amelyeknek alapvetően lágy víz kellene. Erről nekem az a nagyon határozott véleményem, hogy ha még lehet is, lehetne is, akkor is miért kellene? Szerintem aki garnélát tarta Magyarországon annak a döntő többsége hobbiból tartja, aminek szerintem pont az lenne a célja, hogy igyekezzünk megteremteni az általunk tartott kis élőlényeknek az ideális körülményeket. Ha ezt nem tudjuk nekik biztosítani, akkor szimplán ne tartsunk ilyet, vagy keressünk olyat, aminek tudjuk biztosítani a megfelelő körülményeket. A Neocaridina davidi garnéláknak a kemény víz az ideális – rengeteg színváltozat közül lehet választani, biztos vagy benne, hogy mindenki talál köztük olyat, ami számára tetszetős. Az, hogy a “boltban azt mondták, hogy csapvízben is tartható” sajnos nem túl megbízható információ. Természetesen sajnálatos nagyon, hogy sokszor a bolti eladók nincsenek birtokában a megfelelő tudásnak, de számukra ugye az alapvető cél, hogy eladják a portékájukat (és nem feltétlen a vásárló elégedettsége), és ha belegondolunk “csapvize” mindenkinek van, míg lágy vize sokkal kevesebb embernek, ergo sokkal kisebb a potenciális vásárló közönség, így ha azt mondják, hogy a csapvíz is jó, máris sokkal több ember vásárolhat belőle… Mielőtt nagyon megköveztek, vannak olyan boltok, amelyekre ez nem igaz!

Akváriumok indítás alatt
Bejáratott akváriumok
1. Akvárium – Akadama + lágy víz
2. akvárium – Akadama + csapvíz
3. Akvárium: bazalt + csapvíz

Az elmúlt pár hétben belefogtam egy kísérletbe, amivel ugyan kicsit szembe köpöm magam és az elveimet, de hátha sikerül hasznos információkat nyújtanom azoknak, akikben felmerül a kérdés, hogy tarthat-e CRS-t csapvízben. Elindítottam 3 kb egyforma 30 literes akváriumot egy hónappal ezelőtt. Az első akváriumban Akadama talaj van és lágy vízzel van feltöltve, a vízparaméterek jelenleg a következők: EC: 350uS, gh: 6nk, kh: 2nk. A második akváriumba Akadama talajt tettem, azonban csapvízzel töltöttem a fel. Én Budapesten, a XVI. kerületben lakok, itt a csapvíz: EC: 510uS, gh: 21nk, kh: 18nk. Ebben az akváriumban jelenleg a vízparaméterek: EC: 400uS, gh: 13nk, kh: 6nk. A harmadik akváriumba egy teljesen inert talajt, bazaltot tettem, és csapvízzel töltöttem fel, a vízparaméterek: EC: 480uS, gh: 19nk, kh: 16nk. Minden egyéb amennyire csak lehet ugyanolyan az akváriumokban: egyszerű, nagy méretű levegővel meghajtott szivacsszűrő van, bazalt kövek vannak bennük, valamennyi Bolbitis és Bucephalandra alkotja a flórát Maláj tornyos csigák laknak a talajban. Az látszik, hogy abban az akváriumban, amiben az Akadama talaj van, a keménység és a vezetőképesség alacsonyabb, mint abban, amiben az inert talaj van, tehát az Akadama egyértelműen válzoztatja a paramétereket, meglátjuk, hogy ez hosszú távon hogyan fog alakulni.

Az akváriumokat a szokásos módon indítottam, kb egy hónap volt a bejáratás, ami után bekerületek a garnélák: 15-15-15 crs, cbs garnéla lesz a beköltöző csapat. A beszoktatást nagyon lassan végeztem, kb 12 órán keresztül szoktattam őket az új akváriumhoz. A garnélák a mai nap kerültek bele, 2020. december 6-án. Igyekszek rendszeres időközönként itt a blogon is beszámolni róla, hogy mi történik a garnélákkal az egyes akváriumokban. Ez minden bizonnyal egy hosszabb lélegzetvételű kísérlet lesz, érdekes lesz 1 év múlva megnézni, hogy hogy áll a 3 akvárium, de ígérem nem kell 1 évet várni az újabb információkért.

A biztonság kedvéért mielőtt bárki téves következtetéseket vonna le: SENKINEK NEM JAVASLOM, HOGY CSAPVÍZBEN TARTSON OLYAN GARNÉLÁT, AMINEK LÁGY VÍZ AZ IDEÁLIS, CSAK HA LÁGY VÍZ JÖN A CSAPJÁBÓL.

1. Akvárium lakó, CRS csapat
2. akvárium lakói, CRS csapat
3. akvárium lakói, CBS csapat

25 11, 2020

Akvárium (újra)indítás

által|2020-11-25T21:26:11+01:00november 25th, 2020|általános ismertető|4 hozzászólás

Az elmúlt pár hónapban volt szerencsém több, mint 40 akváriumot elindítani a költözésünk során, illetve után. Lassan a végére érek, már tényleg csak 1 akvárium maradt, amit még újra kell indítanom, illetve van pár, aminek az indítása folyamatban van, de már a végén járok tényleg. Általában kb 2-3 évente újra szoktam indítani az akváriumokat, mivel ennyi idő alatt a talaj kimerül teljesen, azt úgyi cserélni kellene, akkor pedig már érdemes csinálni egy nagy újrakezdést 🙂 Igyekszek ezeket eltolva csinálni, hogy ne egyszerre kelljen sokat indítanom, de most így volt a legpraktikusabb.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a garnélák esetében az egyik nagy kulcs, hogy legyünk türelmesek. Az akváriumok indításánál is rendkívül fontosnak tartom, hogy legyünk türelmesek. Elvileg akár az újraindítás után pár nappal már mehetnének is be az új akváriumba a garnélák, mivel ha használt szűrőt használunk, abban sok baktérium marad, amelyek segítik a biológiai egyensúly gyors kialakulását, illetve az inert talajok, vagy a garnélák számára készült talajok, amiket én is használok nem okoznak nitrit/nitrát csúcsokat az elején sem, de ennek ellenére én senkinek nem javaslom a pár napos indítást. Én minden esetben 5-6 hétig járatom az akváriumokat, mielőtt garnélát teszek bele, nem fog ezen a pár héten semmi sem múlni, ez idő alatt pedig biztosan lesz alkalma megfelelően kialakulni a biológiai egyensúlynak a garnéláink jövőbeli lakhelyében.

Garnélák kihalászása az egyik első feladat

Ebben a bejegyzésben összefoglalom, hogy én ezt hogyan is szoktam csinálni, milyen lépéseken keresztül jutok el oda, hogy egy még működő akváriumból lesz egy friss, újraindított garnélaotthon. Én gyakorlatilag minden esetben ezt használom, az elmúlt évek során számtalanszor végigmentem rajta, csak az utolsó fél évben több, mint negyvenszer 🙂 Nem mondom, hogy ez a legszebb és legizgalmasabb része a garnélázásnak, de ez is egy olyan dolog, amit legalább egyszer mindenkinek meg kell tennie, ha garnélákat akar tartani.

Én szeretem a különféle telefonos alkalmazásokat használni és meglepő módon erre is találtam egy kis segítséget 🙂 A “civil” munkámban projekteket vezetek és egy ilyen akvárium indítást is fel tudok fogni egy projektnek, ebben nagy segítségemre volt az Asana nevezetű alkalmazás, amiben szépen meg tudtam tervezni és nyomon tudtam követni, hogy milyen feladataim vannak, miket kell megcsinálnom. Minden nap jelzett, hogy épp melyik akváriumokkal van dolgom, mit kell csinálnom, amint ezt megtettem, szépen kipipáltam a feladatomat, így nem felejtettem el semmit, nem kevertem össze a lépéseket, akváriumokat stb. Mikor egyszerre 12-15 akvárium indítása ment, de ezek különböző ütemben történtek, tényleg nagy segítségemre volt, szóval mindenkinek bátran ajánlom, aki szereti rendszerezetten csinálni ezeket a dolgokat is 🙂

Feladatkövető alkalmazás, Asana

Az első lépés, amennyiben ez értelmezhető, a meglévő akvárium kiürítése lesz. Én először a növényeket/dekorokat, szűrőt egyéb tárgyakat távolítom el. Ebben nagyon jó helyzetben vagyok, mert nem használok olyan növényt, ami ültetni kell, csak úszó, vagy fára/kőre kötözött növényeim vannak, így a növények eltávolításával nem zavarom fel túlzottan a talajt. Amint kiszedtem ezeket, akkor jöhet a garnélák kiszedése. Minden újraindítás egy remek alkalom a szelektálásra. Folyamatosan érdemes szelektálni a garnélákat természetesen, de egy működő akváriumban ez nem minden esetben olyan egyszerű. Ilyenkor, ha minden ki van pakolva, nagyon szépen lehet látni, hogy kik is a lakóink és lehet egy alapos szelekciót végezni. Én jelen esetben elég erősen szelektáltam, ahol erre különös hangsúlyt akartam fektetni (pl PRL, galaxy, backline, fekete tigris, zeus bee, stb, stb) garnéláknál csak a garnélák legjobb 10%-át tartottam meg. Természetesen voltak olyan garnélák, ahol gyakorlatilag semmit nem szelektáltam (dennerli, calceo, taitibee mix, stb). Sajnos arra nincs módszer, hogy nagyon pici pár napos garnélákat is biztosan ki lehessen szedni az akváriumból, így biztosan van jópár olyan apróság, ami az enyészeté lesz.

A kiürített akvárium
Talaj kiszedve, víztelenítés folyamatban
Új talaj és zeolit a helyén

Ha már nincsenek garnélák sem az akváriumban, akkor én szoktam várni még egy napot, utána teszek még egy ellenőrzést, mert valamennyi garnéla még biztos marad, akiknek sikerült elbújniuk korábban. Ezután kiszedem a talajt, amit remekül tudok használni a továbbiakban a kertben 🙂 majd pedig leszívom a vizet. Ilyenkor érdemes kitisztítani, kifertőtleníteni, alaposan kimosni az akváriumot, majd én szoktam várni pár napot, hogy szépen kiszáradjon, kiszellőzzön minden, mielőtt feltöltöm az új talajjal.

Vízzel feltöltve
Még azért elég kemény a víz 🙂
Egy adag baktérium elhelyezve 🙂
Dekorok, növények bent

Amint az üres akvárium a helyén van, teszem bele a talajt – jelenleg Dennerle Shrimp king és Akadama talajokat használok. Arra érdemes figyelni, hogy vannak talajok, amiket alaposan át kell mosni, míg másokat nem szükséges. Ekkor szoktam zeolitot adni az akváriumba, ami segít megkötni a nem kívánatos anyagokat, majd pedig jön a feltöltés. Először általában sima csapvízzel töltöm fel az akváriumot, mert rengeteg vizet cserélek az első időkben. Az első 2 hét alatt 2-3 naponta cserélek vizet, majd 3-4 naponta. Az 5. héten csak egyszer. A dekorokat, növényeket általában a második vagy a harmadik héten szoktam beletenni az akváriumba. Fontos megemlíteni, hogy elég sokféle bakt;riumkultúrát használok az akvárium indítása során, kb minden héten adok valamit, de a legfontosabb, hogy egy működő akváriumnak a szivacsát szimplán belecsavarom az új akváriumba az első héten.

Az első lakók a maláj tornyosok
Már csak a garnélák hiányoznak

Az első élőlények az akváriumban a maláj tornyos csigák szoktak lenni, akiket kb a 3. héten szoktam beköltötetni. Az egy hónapos indítási idő letelte után kerülnek bele a garnélák és kezdik belakni az új akváriumukat.

És végül a garnélák is bekerülnek, jelen esetben egy csapat extrem king kong
1 11, 2020

Világítás cseréje

által|2020-11-01T13:39:19+01:00november 1st, 2020|általános ismertető, Egyéb|0 hozzászólás

Minden akváriumnak egyik nagyon fontos eleme a világítás. Én nagyon sokáig sima fénycsöveket használtam: egy fénycsővel világítottam meg 3-4 akváriumot. Ez nem adott túl sok fényt, emiatt olyan növényekben sohase gondolkodtam, amelyeknek nagy a fényigénye, de nagyon nem is zavart, a garnéláknak nem kell sok fény, viszont azért Microsorium, Bolbitis és pl Bucephaladnra elég jól megvolt az akváriumban így is.

Ahogy telt az idő elkezdtem lecserélgetni a fénycsöveket LED szalagos világításra. Olyan nagyon sokat nem gondolkodtam, hogy milyen válasszak, nagyjából annyi volt a cél, hogy olcsó legyen. Szép lassan sikerült az összes akvárium felett kicserélnem LED szalagra a világítást, amelyek elég jól működtek, gyakorlatilag nem hibásodtak meg soha, ellentétben a fénycsövekkel, ha valami tönkrement, az az esetek 90%ban az a tápegység volt. Az viszont kétségtelen, hogy ezekkel a LED szalagokkal a fényerő is nagyon csökkent, fogalmazzunk úgy, hogy kellemes félhomály uralkodott az akváriumokban, de mint írtam, ez a garnélákat nem zavarta, sőt jó is volt nekik, hogy nem volt óriási fénypompa.

Mikor kiderült, hogy elköltözünk és új garnélás szobám lesz, szerettem volna pár dolgot változtatni a berendezéseken, és nincs is ennél jobb alkalom, mint az új helyen ezt megtenni. Az egyik ilyen változatatnivaló a világítás volt. Igazából a fő mozgatórugóm az volt, hogy ha már van egy csomó szép garnélám, milyen jó lenne látni is őket és nem csak a félhomályban keresgélni, hogy milyenek is lehetnek valójában 🙂

Az inspirációt Tsokee -ék állványából merítettem, amit meg is mutattak, illetve sok egyéb segítséget kaptam tőlük, amit ezúton is köszönök 🙂 aminek az eredményeképp magas színvisszaadási mutatóval rendelkező LED szalag mellett döntöttem (CRI 95+). Ennek az a lényege, hogy minél magasabb ez a szám, annál pontasabban, annál élethűbben adja vissza a megvilágott dologok valódi színét azáltal, hogy széles spektumú fényt állít elő a fényforrás. Ez az élethű színvisszaadás nagyon nagy előny, mikor leülök esténként az akváriumok elé és gyönyörködök a kis jószágokban 🙂

900Balra a legmagasabb CRI indexű világítás, jobbra a legalacsonyabb

A választásom egy természetes fehér színhőmérsékletű, 95 feletti CRI indexű, méterenként 120db LED szalagra esett. Az anyagok beszerzése után kezdődött az izgalmas rész, mert ezt össze is kellett rakni és én nem vagyok egy nagy szerelő típus. A szalagok méretre vágása után nagy izgalmakkal nézegettem a youtube on hogyan is kell a forrasztópákát használni és minden ehhez hasonló dolgot, de nagy büszkeséggel töltött el, hogy sikerült összeraknom az összesen 50 méter körüli LED szalagot. Bádogossal készítettem egy alumínium búrát, amit rá tudok fektetni az akváriumok tetejére, és ebbe ragasztottam bele a LEDeket, egymás mellé 2 sorba.

Munkára kész
Forrasztópáka a barátom lett

LEDek
Méretre vágva, vezeték is ráforrasztva
Zsugorcső fent, beragasztva a sínbe
Az elkészült LED világítás
Alumínium búra is fent

A látvány nagyon szuper, a garnélák színeit nagyon jól kihozza, összehasonlíthatatlan a korábbi világításhoz képest (na jó, összehasonlítható, hoztam is erre egy képet). Egyetlen hátrány, hogy azért van fogyasztása, méterenként 18W, illetve a nagyon erős fény zavarhatja a a garnélákat, de nálam azért van minden akváriumban búvóhely, növény, ahova el tudnak menni, így pár hónap után láthatóan nem okoz az erősebb fény semmi gondot, nagyon szépen szaporodnak így is a garnélák.

Balra a régi világítás, jobbra az új világítás, látszik a különbség
19 10, 2020

Szentgyo Garnéla – 2020 ősz

által|2020-11-01T13:32:27+01:00október 19th, 2020|általános ismertető, Egyéb|3 hozzászólás

Valószínűleg sokan már tudtok róla, hogy idén elköltöztünk egy új helyre, ami azt jelentette, hogy a garnélák is költöztek velem együtt természetesen, errpl szeretnék egy picit bővebben beszámolni. A lenti video gyakorlatilag napra pontosan egy éve készült, még az előző helyen, amiben elég jól látszódik, hogy korábban milyen volt a garnélás birodalmam:

A költözés nem volt egyszerű, de szerencsére nagyobb nehézségek nélkül sikerült megoldani. Előkészületként, amit tudtam akváriumot megszüntettem, összevontam, hogy minél kevesebbet kelljen mozgatni. Szerencsére voltak üres állványaim, amiket az új helyen fel tudtam használni, így legalább az nem volt szűk keresztmetszet. Alapvetően nem a garnélákat, hanem az akváriumokat költöztettem: Leengedtem a víz kb 80%-át, hogy mozgatható legyen, kocsiba ba, új helyen akvárium ki, vizet visszatölteni és kész is. Szerencsére a régi és az új lakhely közt csak pár km a távolság, ami azért könnyített a helyzeten. Szóval nem volt egyszerű, de kb 2-3 hét alatt az összes akváriumot átvittem az új házba, egy ideiglenes helyre.

Részlet a régi szobából

Az új helyen a garnélák (vagyis én) egy kb 15nm-es szobát kaptak a szuterén részben. Itt elvileg nyáron sem lesz nagyon meleg, illetve télen sem lesz hideg. Ebben a szobában csak az akvárium vannak, egy mellette lévő helyiségben van az RO készülék és a víz előkészítése. Összesen 7 állványt tettem be, amiből 2 tartalék, ami üresen áll a régi akváriumokkal, ha bármikor új akváriumot szeretnék indítani, akkor legyen hova nyúlnom. A régi akváriumokból csak a 12 nagyobbat tartottam meg, a többi állványra új akváriumokat csináltattam, így most az összes 30 liter körüli akváriumot lecseréltem 50-66 liter közötti akváriumokra.

Költözés alatt
Költözés alatt 2
Közel végleges az új szoba
Új akvárumok

Alapvetően a technikán nem változtattam semmit – egyszerű akváriumok, aktív talajjal, nagy szivacsszűrővel, sima levegőpumpával/kompresszorral meghajtva. Az új akváriumokban az előtérből egy 10cm rész le van választva, ott nincs talaj, így könnyebben tisztán tudom tartani, illetve a világítást lecseréltem mindenhol LED szalagra, de erről majd egy későbbi bejegyzésben beszámolok. Jelenleg összesen 39 akváriumom megy, gyakorlatilag az összeset újraindítottam, 6 újraindítással még nem végeztem, de már azok is folyamatban vannak. Csak lágy vizes garnéláim vannak jelenleg, sokkal egyszerűbb, hogy nem kell kétféle vízzel foglalkoznom (bár ez csak részben igaz, mert van 2 akvárium, amiben sulawesi garnélák vannak). Ezeken az akváriumokon kívül a nappaliban van még egy nagyobb, 120 literes, amibe a legszebb PRL-eket költöztettem.

Nappali

Ezt a videót pedig kb 1 hónapja készítettem, itt még nem ment az összes akvárium, de már elég sok működött. Végre most sikerült összeállítani egy olyasmi rendszert, amit szerettem volna, viszonylag kevés kompromisszummal. Az elmúlt időszakban az estéim nagy részét az akváriumok indításával töltöttem, de lassan ennek a résznek a vége és többet lehet magukra a garnélákra is koncentrálni 🙂

31 12, 2019

2019 – Saját visszatekintésem

által|2019-12-31T13:42:28+01:00december 31st, 2019|aktualitások, Egyéb|2 hozzászólás

Az előző bejegyzésben összefoglaltam, hogy mi történt a garnélás világban, ebben pedig azt, hogy nálam hogyan is zajlott a 2019-es év, természetesen a garnélák szemszögéből 🙂

Az akváriumok számát tovább csökkentettem, jelenleg 37 akváriumom van a korábbi 100 körüli helyett, összesen kb 1500 liter vízzel. Úgy néz ki, hogy ez az a mennyiség, amit szépen fenn tudok tartani az egyéb teendőim mellett.

2 akváriumban laknak Neocaridinák, többiben különböző Caridina fajok és változatok, mivel azok sokkal közelebb állnak hozzám, a jelenlegi állományomat egy videóban be is mutattam ősszel.

Nagyon nagy garnéla újdonságok idén nem lettek nálam, aminek azonban örülök, hogy gyakorlatilag minden akváriumban hemzsegnek a kicsik és a nagyok, nagyon szépen felszaporodott 1-2 kivételtől eltekintve az összes garnéla.

Idén végre sikerüt ismét eljutnom egy garnélás versenyre, az eddigi legnagyobbra, a Kalkarban megrendezett garnéla világbajnokságra, tényleg fantasztikus rendezvény volt, nagyon szép garnélákkal és jó sok régi és új ismerőssel sikerült ismét találkozom.

Tavasszal tartottam egy “nyílt napot”, amikor is bárki eljöhetett megnézni a garnélákat, beszélgetni egyet, sajnos olyan nagy érdeklődés nem volt iránta, de sebaj, nagyon örülök, hogy azoknak akik eljöttek 🙂

Egy bő másfél éves kis pihenő után, idén mint láthattátok Ti is, sikerült kicsit több időt szánnom a blogra is, így a 2019-es évben ha nem is rengeteg, de azért született 11 bejegyzés is, igyekszem a jövőben is amennyire csak tudom gyarapítani a bejegyzések számát.

A következő évre sok-sok tervem van, remélem ezek közül minél többet sikerül is véghezvinnem, de ami biztos, hogy a garnélák és a hobbi iránti lelkesedésem és szeretetem nem csökkent. Addig is kívánok mindenkinek nagyon boldog és sikerekben gazdag 2020-as évet és jó sok garnélát!

23 12, 2019

2019 – visszatekintés a garnélás világra

által|2019-12-23T14:06:52+01:00december 23rd, 2019|Egyéb|1 hozzászólás

Közeledik az év vége, engedjétek meg, hogy egy kicsit viszanézzünk, hogy a 2019-es év hogyan alakult a garnélás világban. Azt elöljáróban le lehet szögezni, hogy olyan nagy újdonság nem történt, ment minden a maga útján. Továbbra is Délkelet-Ázsia (Taiwan, Japán, Korea, Kína, Szingapúr) és Németország a központja a garnélázásnak, mint ahogy ez eddig is volt.

Garnélás versenyek idén is voltak, Ázsiában és Európában is. Ebben az évben volt szerencsém eljutni a Kalkarban megtartott világbajnokságra, ami valóban a legnagyobb garnélás verseny volt, amit eddig láttam. Nagyon jó élmény volt, örülök, hogy sikerült eljutom, mindenkit biztatok rá, hogy menjen el személyesen is garnélaversenyre, akár csak nézelődőként.

Garnéla világbajnokság, Kalkar

Ami pedig a garnélákat illeti, idén mintha a Neocaridina változatok kezdenének háttérbe szorulni. Nem nagyon hallottam arról, hogy újszínváltozat jönne ki a meglévők mellé. Pár évvel ezelőtt lehetett hallani három színű Neocaridina garnélákról, ők sem kerültek azóta újból napirendre. Természetesen vannak most is nagyon szép sakura, yellow, stb garnélák, rilik is, de valahogy nincs mostanában köztük újdonság.

Tigris garnéláknál elég hasonló a helyzet, ott sem hallottam újdonságokról, sőt, mintha kevesebben tartanának most tigriseket, mint korábban.

Szerencsére a vadon fogott garnéláknál esetében sincs új egetrengető változat, ide értem a sulawesi fajokat is. Náluk egyre inkább terjed a dennerli blue ghost változat, de ők nem vadon fogottak, hanem már tenyésztett színváltozat, így emiatt a szíválozat miatt nem pusztítják a természetet.

Dennerli blue ghost, Skyfish

Valóban semmi érdekes nem történt ebben az évben? Ez közelről sincs így! Egyre inkább terjednek a narancssárga szemű változatok, amelyek nekem nem nagy kedvenceim, mivel egyes tanulmányok szerint ezek a garnélák elképzehető, hogy vakok. Viszont rengeteg narancssárga szemű változat van, pl red devil, black devil, de már narancssárga szemű boa garnéláról is vannak hírek.

Narancssárga szemű taiwan változat, Internet
Orange eye boa, Internet
Red devil, Internet
Red devil csapat, Internet

Mellettük pedig az különböző galaxy és boa garnélák nyernek egyre nagyobb teret. Egyre inkább elérhetővé válnak, mivel több és több tenyésztő foglalkozik velük. Gyönyrű színekkel és mintákkal lehet találkozni mind a piros, mind a változatok esetében.

Boa csapat, Internet
Blue boa, Internet
Boa, Internet
Fekete galaxy, Internet
Fekete galaxy, Internet
Fekete galaxy, Internet
Piros galaxy, Internet
Piros galaxy, Internet
Piros galaxy csapat, Internet

Továbbá a black fancy tiger és a red fancy tiger garnélák is egyre jobban terjednek, egyre többen foglalkoznak velük. Érdekesség, hogy ezeknek a garnéláknak az ára még mindig nagyon magas, 1-1 jó minőségű garnéla több ezer dollár, bár ebben nincs nagy meglepetés, mert ez kb az összes “trendi” garnélára igaz.

Black fancy tiger, Internet
Red fancy tiger, Internet

Mindezen túl újabb taiwan színváltozatok jönnek elő, mint pl lila, sárga, narancssárga. Ezek közül a lila árnyalatú ami kezd egyre több tenyésztőnél előfordulni, a többi elég kuriózum még.

Lila változat, Internet
Szinén lila, Internet
Neki is van lila beütése, Internet
Sárgás taiwan, Internet
Narancssárgás taiwan, Internet
Sárga galaxy, Internet

Természetesen mindezek mellett a PRL garnélák is ott vannak még mindig a legnépszerűbb változatok közt, ami minden bizonnyal mindig is így lesz.

PRL flower head, Internet
PRL flower head, Internet

2 11, 2019

Garnélás akvárium

által|2019-11-02T21:39:58+01:00november 2nd, 2019|aktualitások, általános ismertető|0 hozzászólás

Sokan szoktátok kérdezni, hogy milyenek az akváriumaim, amiben a garnélákat tartom, vagy hogy mi az ideális akvárium a garnélák számára? Ebben a posztban igyekszek összefoglalni, hogy én milyen akváriumokat használok. Mások biztosan más dolgokra esküsznek, én ilyen akváriumokban tartom a garnélákat. Az elmúlt 10+ év alatt 1-2 dolgot kipróbáltam, sokmindent megváltoztattam a tapasztalataim alapján.

Az akvárium mérete fontos tényező. Alapvetően minél nagyobb, annál jobb. Én 2 méretet használok, a kisebb 30 liter körül van, a nagyobb pedig ennek a duplája. 30 liter alatti akváriumokat azért nem javaslom, mert a garnélatartásban a kulcs az állandóság. Ennél kisebb akvériumban elég nehéz fenntartani a stabilitást, könnyen változnak a vízpraméterek.

Kis akvárium, 30 liter

A technikát illetően én nagyon egyszerűen tartom a garnélákat. Az akváriumok 4es üvegből vannak ragasztva, üvegtető van mindegyiken. A szűrésre egy nagy méretű szivacsszűrőt használok, amit kompresszorral, vagy sima légpumpával hajtok meg. Fontos, hogy minél nagyobb legyen a szivacsszűrő. Esztétikailag nem a legszebb, de nagyon hasznos a nagy felület. A nagyobb akváriumokban van 1-1 akasztós szűrő, hogy kicsit mozgassa a vizet, ennek a szívóágára teszek egy szivacsdarabot, hogy a kis garnélákat ne szívja be. A garnéláknak nincs szükségük sok világításra, és mivel nekem elég sok akváriumot kell működtetni, így nem is viszem túlzásba a fényt, ezzel kordában igyekszem tartani a villanyszámlát. Egy sor akvárium felett (2 vagy 4 akvárium) van egy 5m-es LED szalag. Ez természetesen látszik a növényeken, de számomra a garnélák az elsődlegesek.

LED szalag armatúrája

Ami a talajt illeti szeretem az aktív talajokat, mivel eléggé leegyszerűsítik a dolgomat, a PH értéket beállítják kb optimális szintre. Nagyon sokáig Amasonia talajt használtam, azonban az utóbbi évben áttértem a Shrimp King talajra, illetve az Akadama-ra. Talajt kb 2 évente szoktm cserélni. 1-2 akváriumban még inert talajt használok – bazaltzúzalék vagy kvarchomok. A színezett talajokat mindenképp kerüljük! Az akvárium indításakor szoktam zeolitot tenni a talajhoz.

Ami a vizet illeti, a garnéláim döntő többségének lágy víz kell (bee, taiwan, tigris garnélák), ezt természetesen RO készülékkel állítom elő, amit visszasózok Saltyshrimp sóval. Pár Neocaridina akváriumom van, nekik sima, budapesti csapvizet adok. A vízparaméterek kb ugyanazok mindegyik akváriumban: EC: 300uS, gh: 3-4nk, kh: 1-2nk, PH 6,5. Az akváriumok a pincében vannak, nem fűtöm őket, kivéve a dennerliket. A hőmérséklet nyáron maximum 25 fokig megy fel, télen pedig egészen 15 fokig lemegy. Ilyenkor a növekedésük lelassul, nem szaporodnak, de remek pihénsi időt jelent nekik, tavasszal újult erővel tudnak indulni. A vízpraméterek tekintetében sokkal fontossabb a stabilitás, minthogy épp egy adott számra próbáljuk beállítani akár a PH-t, akár a vezetőképességet. Nem 20-30 uS érték fog számítani…

Nagy akvárium, 60 liter

Dekorációnak bazalt köveket, különböző kisebb fákat használok, illetve minden akváriumban vannak növények. Mint ahogy írtam elég gyenge a világítás, így viszonylag kevés növénnyel tudok operálni, tovább a növények esetében arra figyelek mindig, hogy már csak olyan növényt használok, amit nem kell leültetni, hanem elég kötözni: bolbitis, bucephalandra, microsorium, illetve különböző mohák, mint lomariopsis lineata, fissidens, gömbalga.

Az utóbbi időben minden akváriumba tettem oxidátort, ezzel kapcsolatban lehet olvasni pozitív és kevésbé pozitív véleményeket is. Az biztos, hogy nem elengedhetetlen, nélküle is nyugodtan lehet garnélát tartani, de egy kis plusz oxigén nem árt. Minden akváriumban van kerámigyűrű, ennek a felületén megtapadnak az algák és a baktériumok, amit a garnik nagyon szeretnek szedegetni.

Oxidátor

Csináltam ismét egy kis videót, ahol szóban is összefoglalom a fent írtakat.

Go to Top