Nagyon gyakran esik szó az akvarisztikában az úgynevezett lágy vízről, amelynek a garnélák világában még kiemelkedőbb szerepe van, de mitől is lesz a víz lágy?

Amikor a víz keménységéről beszélünk, alapvetően 2 fogalommal találkozunk:

  • összkeménység (GH), amelyet a vízben oldott különféle akálifém ionok mennyisége határozza meg, de jellemzően kálcium és magnézium ionra kell gondolnunk. Az összkeménységet általában német keménységi fokban(1°dH vagy nk) szokták meghatározni, vagy pedig ppm-ben (parts per million, mg/L). 1°dH = 17.9ppm.
  • karbonátkeménység (KH),  amelyet a vízben oldott karbonátok és hidrogénkarbonátok összege adja meg. Fontos megjegyezni, hogy a karbonátkeménység része az összkeménységnek. A mértékegysége szintén a német keménységi fok, illetve a ppm. A karbonátkeménység felel a víz PH értékének a puffereléséért, tehát azért, hogy ne ingadozzon nagyon hirtelen az akváriumunk PH értéke

Attól függően, hogy a különféle  ásványi sókból mennyi van a vízben beszélhetünk  kemény, közepesen kemény vagy lágy vízről. Ezekre nincs kőbe vésett szabály, de általában ha a víz összkeménysége 0-7 közé esik, akkor lágy vízről, ha 8-15 közé esik akkor közepesen kemény vízről, ha pedig e feletti az érték, akkor kemény vízként szoktuk emlegetni.

A vízkeménység mérésére elterjedt, egyszerű és olcsó módszer, amely ráadásul pontosnak is tekinthető, a csepegtetős tesztek használata. Ezek a tesztek minden akvarista kelléktárának a részét kell, hogy képezzék. A különféle tesztcsíkokat nem szívesen ajánlanám, azok nagyon megbízhatatlanok.

Néhány módszer, aminek a segítségével lágyítani tudjuk a vizünket:

  • Forralás: A változó keménységet tudjuk ezzel a módszerrel csökkenteni: kálcium és magnézium hidrokarbonátok válnak ki a forralás hatására az edény szélén. Természetesen ezzel a módszerrel nem lehet tökéletesen lágy vizet csinálni.
  • Esővíz használata: Az esővíz általában 2-3nk keménységű, így a csapvízhez keverve, vagy pedig tisztán esővizet használva egyszerűen nyerhetünk lágy vizet. Anno én is nagyon sokat használtam az esővizet erre a célra, de fontos megemlíteni, hogy lehetőleg minél kevésbe szennyezett területről gyűjtsük, ülepítsük le, szűrjük át és a gyűjtőedényt is tartsuk tisztán. Itt szeretném megemlíteni a téli időszakban használatos hóolvasztást. Ezzel azért óvatosan bánjunk, mert a hó általában szennyezettebb, mint az eső, ha lehet ezt inkább kerüljük.

Esővíz

  • Ioncserélő műgyanta: Amennyiben nincs szükségünk nagy mennyiségű lágy vízre, abban az esetben talán a legjobb megoldás a műgyanta használata. Olcsó, teljesen lágy víz állítható elő, azonban kicsit “dolgozni” kell vele.

Műgyanta

  • RO víz: Ha az élőlényeink igénylik a folyamatos, nagyobb mennyiségű lágy vizet, akkor egy RO készülék beszerzése mindenképp ajánlatos. A készülék segítségével gyakorlatilag viszonylag rövid idő alatt a csapvízből nagy mennyiségű tiszta, teljesen lágy (0-1nk) vizet elő tudunk állítani. Hátránya, hogy a készülék néhány tízezer forintba kerül, de ezután már 1 liter lágy víz készítése rendkívül olcsó.

RO készülék