Mindenkinek nagy örömöt jelent, mikor felbukkan az akváriumban néhány apró, leginkább áttetsző kis garnéla, de hogyan is szaporodnak valójában?
Ezek a Caridina/Neocaridina fajok többsége 3-4 hónapos korban már ivaréretté válik, tehát innentől kezdve elvileg folyamatosan képesek szaporodni. Amit először észreveszünk, az hogy a nőstény “feje mögött” megjelenik egy rombusz alakú folt. Ha ezt sikerül kicsit alaposabban szemügyre vennünk (akár nagyító segítségével), megfigyelhetjük, hogy ez a folt valójában sok-sok apró petéből áll, amelyek még természetesen nincsenek megtermékenyítve.
Jól látható a fej mögötti, még nem megtermékenyített peték
A következő vedlés során a hímek megtermékenyítik ezeket a petéket és lekerülnek a nőstény “hasa alá”.
Peték, melyeket gondosan őriz a nőstény
Érdekes, hogy ez akkor is megtörténik, ha nincsen hím az akváriumban és nem termékenyülnek meg a peték, csak ebben az esetben 2-3 nap múlva a nőstény eldobja a petéit. Ha minden rendben történik, akkor 4-5 hétig folyamatosan forgatja, mozgatja a petéket, hogy friss oxigénhez jussanak. Megjegyzem, hogy nem kell megijedni, gyakran előfordul, hogy ha az adott nőstény első alkalommal lesz petés, akkor eldobja petéit, a következő alkalommal már valószínűleg nem fog ez előfordulni. Ha nincs semmi ilyesmi probléma, akkor a 4. hét körül már lehet látni a kis garnélák szemeit is, sőt gyakorlatilag az egész kis állatot is meg lehet figyelni benne! Mikor megértek az elúszáshoz, a nőstény elkezdi lerázni őket magáról, és kezdhetik is önálló életüket az apróságok.
Amano garnéla petéi, közvetlenül az elengedés előtt
Egy érdekes kisfilm, amin nagyon jól lehet látni, ahogy kiszabadul a kis garnéla, ITT
A szaporodás vagy inkább az “újszülöttek” fejlettségi szintje alapján 2 csoportra lehet osztani a garnélákat. Vannak az úgynezevezett “specializált” és “nem specializált” fajok.
“Újszülött” red cherry, fotó: Kiss Balázs
A specializált fajoknál mikor a nőstény elengedi a petéit, akkor a kicsik gyakorlatilag pontosan ugyanolyanok lesznek, mint a szüleik, csak kevésbé színesek és persze jóval kisebbek. Ide tartozik pl a red cherry, a crystal red, a babaulti, tigris garnéla és még sok-sok más faj.
2-3 hetes crystal red garnélák
A nem specializált fajoknál ez egy kicsit másképp működik. A nőstény sokkal több petét hordoz (Amano esetén akár 6-800) viszont mikor kikerülnek az ivadékok, még nem “kész garnélák”, hanem csak “lárvák”. Olyanok kb mint egy felkiáltójel: kis pici pálcikák, egy fejrésszel. Fontos tudni, hogy ezek a lárvák édesvízben csak maximum 2-3 napig életképesek (Amano garnéla esetén erről kaptam ellentmondó információkat, de maradjunk az általánosan elfogadott tényeknél), tehát a fejlődésükhöz sós vízre van szükség. A lárvák ebben a sós vízben alakulnak át 4-5 hét alatt ezután már nem kell nekik a sós környezet.
A természetben ezek a garnélák felúsznak a folyótorkolatig és ott engedik el az apróságokat, ahonnan a lárvák belesodródnak a tengerbe, (vélhetően a tengerekben bőségesebb tápanyag áll rendelkezésre), majd a lárvák mikor megerősödtek és átalakultak garnélává, akkor visszaúsznak a folyón és ismét édesvízben élik tovább az életüket.
Ilyenek az egyes macrobrachium fajok, az amano, a ninja, a mandarin, a legyező/sepregető garnélák, és a tengeri fajok.
Érdekes, hogy vannak olyan garnélák, amik szintén lárva formájúak mikor a nőstény elengedi őket, de nem szükséges nekik a sótartalom, édesvízben alakulnak át, ilyen pl a Malaya garnéla.
szuper kis post szentgyo! nagyon nem astam bele magam meg a garnelak vilagaba csak tartom oket, de ez sokmindent megmagyaraz. azok a crystal red aprosagok mar ugy neznek ki mintha nekem novekednenek 😉
Köszi, igen, növekednek, mert sokat esznek 🙂 De ez már egy nagyon régi kép, ezt a változatot már nem tartom.
“A természetben ezek a garnélák felúsznak a folyókon egészen a tengerig/óceánig és ott engedik el az apróságokat, vélhetően a bőségesebb tápanyag miatt, majd a lárvák szépen lassan lesodródnak a folyón és visszajutnak az édesvízbe.” Ez nem pont fordítva van?
Azt hiszem nem, de kíváncsian várom az ellenérveket.
Ööö.. Ha “felúsznak” a folyón, akkor nem a tengerig, hanem a folyó forrásáig jutnak. “Lesodródni” ellenben pont a tengerbe lehet, nem vissza (a folyásiránnyal ellentétesen) az édesvízbe. Vagy én gondolok valamit rosszul? 🙂
Köszönöm, igaz, már javítottam is.
Szia! Megszületett az első redcherry baby csapatom. Szeretném tudni, hogy igényelnek e valami extra baby kaját? vagy elvannak a kajamaradékokon, és az algákon?
Köszi: Gabko
Szia,
Hát gratulálok, akkor megvan a hétvégi öröm 🙂 Igazából kifejezetten nincs szükség plusz eleségre, de ha adsz egy kis Shirakura “baby kaját” abból baj nem lehet 🙂
amerre nézek mindenfelé kis garnélák kavarnak az aksiban, szépen nőlnek de elég nagy különbség van köztük méretben, van aki már majd 1 cm van aki csak fele akkora. hamarosan be kell indítanom a nagyobb akvárium projektet, mert nagyon zsúfolt lesz nekik ez a 20liter. 20literes aksiban mennyi redcherry fér el kényelmesen? ha felnőlnek tuti nem lesz elég:(
Pontosan megmondani nem lehet, hogy mennyi fér el a 20 literben, de elég sok. Nekem volt hogy 3-400 garnéla volt a 35 literes akváriumban. Ha elérnek egy “telített állapotot”, akkor nagyon lelassul, szinte megáll a szaporodásuk. Mindenesetre gratulálok a kicsikhez 😉
Szépjónapot!
Nekem is megadatott az öröm, hogy az egyik üveggarnélám bepetésedet! nemrégen vettem észre, azt még nem tudom hogy termékenyek-e csak azt hogy vannak, és rendszeresen forgatgatja őket a nőstény. Az, hogy a másik garnélám hím-e: nem tudom… igazából a nőstény, vagyis a petés, az nagyobb, de lehet hogy csak idősebb. Lényeg ami lényeg, szeretném rajtállásban várni az esetleges új generációt, ezért megkérdezném hogy mit kell tudni ezeknek a felneveléséről? Mekkora méretet kell hogy elérjenek, hogy áttehessem őket a halaim mellé? Mivel etessem őket? honnan tudom, hogy mikor tegyem át a nőstényt? mi kell a kisrákoknak? gondolok itt arra, hogy lélegeztető, vagy mifene? Igazából eléggé amatőr vagyok a témában, szóval ha bármi fontosat megtudnál velem osztani akkor azért hálás lennék.
Előre is köszönöm!
Üdv,
Üveggarnélám soha nem volt, és rengeteg ellentmondásos információval találkozni velük kapcsolatban, így igazából semmi biztosat nem tudok róluk, de hátha olvassa valaki olyan is a blogot, akinek sikerült az üveggarnéla szaporítása.
sziasztok, barátnömnek vannak üveggarniai, az övék szaporodtak is teljesen simán a közös akiban minden különleges gondozás nélkül. nem tudom hogy csak szerencséje volt vagy ez is ennyire könnyen szaporítható faj, tényleg rengeteg a rossz információ róluk. a tetra csinál húsevő talajlakóknak való tápot ő azt adott nekik.
remélem tudtam valamicskét segíteni és sok sikert.
Köszi Vadóc
Sziasztok segítene valaki???
Pár nappal ezelőtt kaptam 12 db üveg garnélát.
Elolvastam hogy mit hogyan, de nem tudom hogyan kéne gondjukat viselnem..
Ha lehet kisebb halakkal és más garnélákkal ne tedd őket össze, és szerintem érdemes minél több búvóhelyet is betenni az akváriumba, nem tudom egymással mennyire agresszívak.
u.i.: Legközelebb kicsit jobban figyelj a fogalmazásra és a helyesírásodra
Én azt olvastam, hogy ha valamelyik legyengül akkor azt megehetik a társaik. De hogy ez kis korban igaz-e?!
amugy ÉDESS VIZbe kéne Tartani??? a üves garnélát?_
Abban kell.
oks:) bocsi a sok hülye kérdésért de nem tudom mit csináljak velük..
és amúgy hány C fokú legyen a víz? én 23C fokon vannak
Dávid: Légyszíves figyelj a helyesírásra, és a fogalmazásra, és az ilyen kérdéseket a GYIK bejegyzés alá írd. A többi hasonló stílusú kommentedet törölni fogom.
Mivel én soha nem tartottam Macrobrachiumot, így nem biztos, hogy releváns az információ, majd esetleg ír valaki olyan pontosabbat, aki tartott már ilyet, de szerintem a 20-25 fok megfelelő nekik.
Nálunk az akvarisztikában vannak üveg garnélák és szaporodnak is kb. olyan nehéz tartani az eladó szerint őket mint a redeket.
Hali!
Mihaszna kezdő vagyok és 3 hónapja szeretnék egy garnélás medencét létesíteni, de minél többet olvasok róla, annál bizonytalanabb vagyok.
Esetleg meg tudnád mondani, hogy mely fajokat/fajtákat lehet együtt tartani és hogy 54literes akváriumba hány garnéla kerüljön? Milyen vízminőség ellenőrzésére/javítására alkalmas eszközök/szerek kellenek indulásként?
Bocsi, ha olyat kérdezek, amire már válaszoltál, de elvesztem az információs szmogban :(.
Köszi a segítséget!
Szia,
Szerintem kezdd el olvasni a blogot, és választ kapsz minden kérdésedre. Oldalt van az Archívum, ott elérhető az összes bejegyzés. A legtöbb kérdésedre van külön post.
Nagyon jó kis bejegyzés! Itt szeretném feltenni a szaporításhoz kapcsolódó kérdéseimet, mert ha jól emlékszem nem találtam ezekre választ máshol a blogodban. Kb. 9 hónapja van egy red cherry shrimp-es akváriumom. Valamikor az első hónapok után meg is jelentek a peték a nőstényen, amiket valószínűleg eldobott, Azóta semmi. Van hím és nőstény is az akváriumban. Szívesen olvasnék arról, hogy mi gátolhatja a szaporodásukat ill. mik azok a fizikai és kémiai paraméterek, amik elősegítik. Látszólag jól érzik magukat a ki garnélák, egyedül a szaporodás hiányzik. Valami paraméter nem lehet jó nekik, de nem tudok rájönni, mi is lehet az.
Szia Rollotomassi,
Általában a nem megfelelő vízminőség, magas nitrát szint ami elsősorban gátolja őket a szaporodásban, de lehet pl a túl alacsony hőmérséklet is az oka. Ami elősegíti az pedig ennek az ellenkezője: a tiszta, nyugodt környezet 🙂
Különben megfigyelhető, hogy vannak nyugalmi időszakok, amikor gyakorlatilag teljesen leállnak a szaporodással. Lehet, hogy nálad is ez a helyzet állt elő, amennyiben nem növendék, hanem kifejlett garnélákat vásároltál, de a 9 hónap azért nagyon sok, érdemes lenne alaposabban megmérni a vízparamétereket, hátha abból kiderül valami kiugró érték.
Köszönöm a választ! Talán a hőmérséklettel nincs gond, meg azt könnyen lehet is változtatni, de akkor ráugrok a vízkémiára, elkezdem monitorozni és majd meglátjuk a fejlődést.
Nekem lenne egy kérdésem.
A red cherry garnéláim között vannak kis gömb alakú állatok és nem tudom hogy most az kis garnéla vagy valami parazita.
Ha valaki tud nekem segíteni megköszönöm.
Sziasztok!
Hasonló lenne a problémám Mátééhoz, sajnos jó minőségű nagyítóm nincs, ezért csak a szemem felbontóképességére kell hagyatkoznom, de a következő a “probléma”;
Az akváriumvízben kis, planktonikus állatkák úszkálnak! Méretben igen különböznek, a legapróbb légbuborékméretűtől (szinte kolloid), az egészen jól kivehető nauplius alakokig! Legjobb tudomásom szerint a Red-cherry-knek nincs lárvaalakjuk, viszont van az akváriumban 3 db Amano is! Elképzelehető, hogy valamelyikük apródjai a kis állatkák? És ha igen, és édesvizű az akvárium, akkor keresztet vethetek rájuk, pár nap, és kinyiffannak mind?
Előre is köszönöm a válaszokat! 🙂
SZIJA NEKEM IS VANAK RED SERY JEIM 25 DB KÖRÜLBELÜL HIM IS VAN ÈS NÖSTÈNY IS A NÖSTÈNYEIM MÁR 5 SZŐR PETÈZTEK LE VAGYIS CSAK PETÈT RAKTAK NEM KISBABYKET MI LEHET A BAJ????? KÈRLEK VÁLASZOLJ. GERGŐ:'( :'( :'( :'(
Sziasztok,
Esetleg van infó a megtermékenyítés folyamatáról?
Épp volt egy nőstényem, amelyiknél látható volt a kis ékfolt, és a páncélja nyaktájékon meg volt repedve. Majd megtaláltam élettelenül, amint két másik húzogatta ide-oda. Kivettem, de utólag nem vagyok biztos benne, hogy nem megtermékenyít közben vettem ki… 🙁
Szia Attila,
Ha élettelenül találtad, akkor az nem a megtermékenyítés volt. Általában az általad leírtak kalcium hiányra szoktak utalni.
sziasztok én is kaptam pár darabot ezekből a csodás kis lényekből Nem tudom hogy sikerült de kb fél év után 60-70 db úszkál belőlük és folyamatos az utánpótlás Vegyes akváriumban vannak guppi, szifó ,platti t harcsa 3 féle csigák mellett Halkaja élő és szárított valamint zöldségek tojás sárgája máj mellett folyamatosan cserélem a tölgyfa ágat amit teljesen lepusztítanak ezt mindenkinek ajánlom látszik mennyire szeretnek rajta és folyamatosan eszik csak az erezet és az ág marad meg belőle Van piros zöld tarka szürke és átlátszó szerintem csodás is csapat hát ennyi sziasztok