általános ismertető – Szentgyo Garnéla

13 02, 2021

Etetés

szentgyo által|2021-02-13T21:55:04+01:00február 13th, 2021|általános ismertető|0 hozzászólás

Szinte mindenkiben az egyik legelemibben kérdés, hogy mit is adjanak enni a garnéláknak, mi az, amit szeretnek. A természetben ezek a kis jószágok igazából a világon mindent megesznek, amit csak találnak, ami az ollóik elé kerül. Igazi kis takarítógépek, a lehullott növényi darabkákat, algákat, elhullott halakat, tényleg mindent bedarálnak, nem egy válogatás társaság.

Az elmúlt 15 év során, amióta garnélákat tartok kipróbáltam elég sokmindent, és végül egy elég “lecsupaszított” menüt kínálok nekik, de mielőtt ezt bemutatom, engedjetek meg még néhány gondolatot. Nagyon fontos, hogy a legtöbben általában azzal rontják el a dolgot, hogy túletetnek, túl sokat adnak enni a garnéláknak. Én amíg 10-15 garnéla van egy akváriumban, egyszerűen nem adok nekik semmi plusz eleséget. Ennyi garnélának teljesen felesleges bármit is adni, mert az csak rontja a vizet, úgyse fogják megenni. Ennyi garnéla talál magának annyi eleséget, algát, baktériumot, stb egy rendesen bejáratott akváriumban, amennyire nekik szükségük van.

Sokan szoktak kis túlzással olyan kérdéseket feltenni, hogy a vasárnapi megmaradt húslevest, rántott húst és bólét odaadhatja e garnéláknak (nyilván nem ez a kérdés, de az eper, banán, csirkehús, répa, stb, stb rendszeres kérdés szokott lenni). Semmi értelme ennek, jó esetben az akváriumban nem húslevest készítünk, így nem kell ilyeneket adni a garnéláknak, nincs rá semmi szükségük. Ezzel maximum azt fogjuk elérni, hogy túl sokat adunk és ezek szépen elkezdenek bomlani, majd tönkreteszik a vizet…

Én általában 2 típusú eleséget különböztetek meg. Az egyik, ami bent van gyakorlatilag folyamatosan az akváriumban, és a másik pedig az, amit alkalmoszerűen (naponta mondjuk) adok nekik, ha van annyi garnéla az akváriumban, hogy van értelme ennek. A folyamatosan bent lévő az a falevél (tölgy, bükk, tebang, banán és dió), ez minden akváriumban van, függetlenül, hogy hány garnéla lakja, illetve ilyen folyamatosan bent lévő eleség a korábban írt Lubao is. Ezen kívül pedig minden nap este etetek. Egyik nap valami “klasszikus” eleséget, másik nap pedig valamilyen ásványi anyagot, vagy baktériumkultúrát.

Ha hagyományos eleségről beszélünk, bármilyen meglepő, de már rengeteg direkt garnéláknak készített eleség közül választhatunk. Ha szeretnénk ilyet etetni, akkor szerintem az itthon kapható változatok közül magasan a Dennerle Shrimp King a legjobb. Én jobb szeretem a taiwani tenyésztők által kialakított és használt eleségeket, ezekből is van nagy választék, sajnos nem olyan triviális itthon ezekhez hozzájutni. Én z utóbbi időben a HWA eleséget használom, ez valóban prémium garnéla eleség. Ezen kívül én is szoktam csinálni saját magam eleséget a garnéláknak, amibe rengeteg, szerintem hasznos összetevőt teszek (spirulina, chlorella, spenót, kel, csalán, stb, stb), illetve snowflakes-t szoktam még adni, ami nem egy nagyon komplikált történet, gyakorlatilag szójahéj, egyszerű takarmány melléktermék 🙂 Ezen kívül időnként szoktam adni spenótot, csalánt és sütőtököt, de ezek mind olyanok, amiket én termesztek a kertben, vagy a környékről gyűjtök be… Ezzel gyakoraltilag le is fedtem, hogy mivel etetek.

Nem szeretek nagyon sok proteint adni nekik, az általában felgyorsítja a garnélák növekedési ütemét, sok, magas fehérjetartalmú eleségtől hamarabb lesznek ivarérettek, többet is petésednek, de ezzel párhuzamosan le is rövidíti az életüket. Nálam télen hűvösebben vannak a garnélák, a téli időszak a regeneráció, tavasszal kezdnek ismét általában őrült mód petésedni a “téli álom” után, ilyekor szoktam nekik több fehérjét adni, mégpedig fagyasztott sórák formájában, kb március-április során hetente egyszer adok nekik, később már nem.

Etetéshez kapcsolódóan még egy fontos dolgot szeretnék megjegyezni.. Ha elutazunk, vagy valami miatt hosszabb ideig nem tudunk a garnélákkal foglalkozni (normál esetben 2-3 hétig bármféle beavatkozás nélkül tökéletesen elvannak), ne tegyünk semmi különöset. Ne adjunk nekik egy nagy adag eleséget, hogy jó lesz, majd eleszegetik. Ha jól bejáratott akváriumunk van, egészséges garnéla állománnyal, akkor semmi probléma nem lesz ez idő alatt.

HWA vacsora

Csalán etetés

Olvass tovább

25 01, 2021

Lubao

szentgyo által|2021-08-03T06:14:11+01:00január 25th, 2021|általános ismertető|3 hozzászólás

Az elmúlt időszakban egyre több akváriumban látni kis fehér zacskókat, amiken előszeretettel járkálnak a garnélák. Eleinte a távol keleti tenyésztők medencéiben lehetett ezeket észrevenni, de az utóbbi időben egyre többször ki lehet már ezeket a zsákocskákat szúrni az európai tenyésztők akváriumaiban is. Ezeket a kis zoknikat nevezik Lubaonak. Tulajdonképpen ez egy tápanyag keverék, ami elég sok összetevőből áll, pontosan nem lehet tudni, hogy mi van benne a nehezéken túl ami biztosítja, hogy lent maradjon az akvárium alján. A lényege, hogy egyrészt folyamatos táplálékot biztosít a garnéláknak és segít a biofilm képzésben. Azáltal pedig, hogy van folyamatos táplálék a garnélák, segíti őket a petésedésben, és a kicsiknek is javítja a túlélési arányt.

A lubao használata nem túl bonyolult, pár napra be kell áztatni, mielőtt betesszük az akváriumba, érdemes naponta lecserélni a vizet, amiben ázik. Amint ez megtörtént, nyugodtan be lehet tenni az akváriumba, 3-4 hét után azonban ki kell dobni, tovább ne áztassuk az akváriumban.

Fontos, hogy azért nem minden akvárumba érdemes tenni. Mivel táplálék van benne, így ha a garnélák nem matatnak rajta folyamatosan, nem eszegetik, akkor akár árthat is azzal, hogy a rontani tud a vízminőségen. Egy olyan akváriumban azonban, ahol van folyamatos szaporulat, és legalább 50-70 garnéla van, ott szerintem hasznos. Én nem olyan régen próbáltam ki, de szerintem állandó kelléke lesz a jövőben az akváriumaimnak. Fontos megemlítenem, hogy természetesen ez nem egy olyan dolgok, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresen tartsunk vagy tenyésszünk garnélákat. Enélkül is tökéletes tud minden működni, egyáltalán nem szükséges, azonban én szeretem kipróbálni ezeket az újdonságokat, amik egy pici pluszt hátha hozzáad, mint ahogy ez a kiegészítő eleség is.

Olvass tovább

9 01, 2021

Vízcsere

szentgyo által|2021-09-19T07:36:30+01:00január 9th, 2021|általános ismertető|2 hozzászólás

A rendszeres vízcsere a sikeres garnélatartás egyik legalapvetőbb eleme, amely nélkül nagyon nehéz egy stabil állományt fenntartani. Ez az egyik alapvető kérdés, amit gyakorlatilag mindig megkérdeznek tőlem, hogy hogyan csinálom a vízcserét, így most vesézzük kicsit ezt a témát. Nem mondom, hogy minden alkalommal ez a legélvezetesebb része a garnélázásnak, de hogy őszinte legyek én szeretem csinálni. Nálam gyakorlatilag fix hétvégi program, hogy vizet cserélek az akváriumokban, ha valami miatt nem tudom megcsinálni, akkor nem csak amiatt van rossz érzésem, hogy kimaradt a soron következő alkalom, hanem már hiányérzetet is okoz, hogy nem csináltam meg.

Az alapvető kérdés, hogy miért is csináljuk a vízcserét, azon kívül, hogy biztosan jó, mert mások is csinálják… A vízcserével tudjuk a legegyszerűbben és a leggyorsabban lecsökkenteni az akváriumunkban a nitrát szintet, ami köztudottan káros a legtöbb élőlény, különösen a garnélák számára. Általában az a cél, hogy a nitrát szintet 10 ppm alatt tartsuk. Természetesen erre sok egyéb megoldás is létezik, de az egyszerű vízcserével elég nehéz felvennie a versenyt bárminek (a növények pl elég hatékonyan “eszik fel” a vízben lévő nitrátot).

Mindenkinek megvan a maga szokása, praktikája, hogy hogyan és mennyi vizet cserél. Én évek óta két hetente kb 20-25% vizet cserélek. Sokan esküsznek a heti 10-15% vízcserére, ami valószínűleg optimálisabb is, sajnos egyszerűen nekem túl sok időt venne igénybe, hogy minden héten cseréljek minden akváriumban vizet, emiatt álltam rá erre, hogy nálam minden akvárium kéthetente kerül sorra, viszont ekkor kicsit többet, 25%-ot cserélek. (vízcserét minden héten csinálok, az első héten az akváriumok egyik felén, a másik héten pedig a másik felén).

A vízcseréket mindig hétvégén csinálom, hacsak nincs valami egyéb elfoglaltságom, ami miatt hétköznapra kell csúsztatnom, de ezt igyekszem minimalizálni. A vízcserére a vizet hétköznap készítem elő. Jelenleg egy hétvégén kb 3-400 liter vizet cserélek le, aminek az előkészítésére van egy 500 literes tárolóm, amibe az RO vizet gyűjtöm, majd sózom vissza kb 300uS értékre és hagyom pihenni pár napot az előre beállított vizet. Nekem könnyebbség, hogy gyakorlatilag az összes akváriumban, kivéve a sulawesi és 2 kis csapvizes akváriumot, mindenhol ugyanolyan vízben vannak a garnélák, így nem kell külön-külön előkészíteni, beállítgatni különböző vizeket.

Magára a vízcserére még mindig a legegyszerűbb, teljesen manuális módszert használom, fogok egy csövet, amivel leszívom vödrökbe az akváriumokból a vizet, majd kannával visszatöltöm a friss vizet. A használt víz remek szolgálatot nyújt a konyhakerti növények öntözésében 🙂 A víz frissítésén túl ezek azok az alkalmak, amikor sok apróságot is megcsinálok az akváriumokban, pl az elhalt növényi részeket vagy az elfogyasztott levelek utáni maradékot, a nem szükséges csigákat is kiszedem az akváriumból, illetve töltöm fel az oxydatorokat,. Az új akváriumoknál az első 10cm részt leválasztottam, oda nem teszek talajt, így a garnélák utáni végtermék itt koncentrálódik, amit remekül le lehet szívni a vízcserék alkalmával.

A fent írt előkészítésen túl mást nem csinálok a vízzel, az, hogy van némi eltérés akár vezetőképességben, akár hőmérsékletben a cserevíz és az akvárium víz között, nem okoz gondot a garnéláknak, ezen teljesen felesleges aggódni, a visszatöltés során is gyakorlatilag egyszerre adom hozzá az új vizet, nem használok csepegtetős, vagy bármi egyéb módszert, hogy elnyújtsam a folyamatot, láthatóan elég jól működik. Sajnos a legnagyobb igyekezetem ellenére is gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy a vízcsere során ne szívjak fel pár garnélát is, akiket igyekszek kis hálóval kivadászni a vödörből, de hát nem járok minden esetben sikerrel, erre azért érdemes odafigyelni. Fontos tény, hogy az akváriumokat a vízcsere utáni napon a legjobb fényképezni, akkor a legtisztább a víz.

Olvass tovább

20 12, 2020

Szelektálás

szentgyo által|2020-12-20T10:16:03+01:00december 20th, 2020|általános ismertető|3 hozzászólás

Ha szép és jó minőségű garnélákat szeretnénk kialakítani és hosszú távon fenntartani, akkor elengedhetetlen, hogy szelektáljuk a garnéláinkat. Amennyiben csak az a célunk, hogy legyen egy kisebb/nagyobb takarítóbrigád és nem vagyunk nagyon fanatikus garnélatartók, akkor igazából nincs jelentősége ennek, mert ekkor épp lehet, hogy az adja meg a szépségét a garnélatartásnak, hogy sokféle, változatos kis garnélák kapirgálnak az akváriumban. Arra érdemes figyelni, hogy a Neocaridina garnélák esetében könnyen előfordulhat, hogy egy idő után a kezdetben vásárolt nagyon szép, például piros sakura csapatunkból az utódok egy idő után elkezdenek elhalványulni, és csak nagyon kevés fogja a szép piros színt továbbvinni, ha nem figyelünk oda a megfelelő szelektálásra, de ez kb minden garnéla igaz.

Egy csapat fekete backline/fishbone, látszik hogy kik azokat akiket ki kell szedni

Én sem szelektálom az összes változatomat – pl a dennerlik, a calceok gyakorlatilag nincsenek szelektálva egyáltalán, illetve van egy nagyon vegyes taitibee akváriumom, amiben szintén nem szelektálok. Azoknál a változatoknál, ahol viszont mégis csinálom (és ebből van a több, igazából ahol nem csinálom az csak a kivétel) ott alapvetően 3 féle garnélám van: az egyik, amit megtartok az akváriumban, ők azok, akik megfelelnek az általam elképzelt, tartani kívánt példánynak, a következő aki nem annyira szép, mint szeretném, de nem is olyan rossz, ezek a garnélák kerülnek a fent említett vegye taitibee akváriumba és fognak egymással szépen keveredni, sokasodni, hogy akár valami izgalma is kijöhessen belőle. Illetve van egy harmadik változat, aki az előző kettőnél kevésbé tetszik, ők viszont a szelekció után befejezik a pályafutásukat (fagyasztóba szoktam tenni őket, ahol szépen lelassulnak és kvázi “fájdalommentesen” elalszanak, hiszek benne, hogy így szenvednek a legkevesebbet).

Nem olyan rossz PRL ek, de itt látszik, hogy van akinek mennie kell

Mielőtt nekikezdünk kiszedegetni tucatszám a garnéláinkat az akváriumokból tisztában kell lennünk azzal, hogy pontosan mi is a célunk. Tudnunk kell, hogy milyen garnélát szeretnénk hosszú távon tartani -> legyen piros a lába, legyen egy adott mintája, stb, stb. Én általában azt az elvet követem, hogy azokat a garnélákat hagyom meg, akik megfelelnek ennek az elvárásnak. Másik lehetőség, hogy azokat szedegetjük ki, amelyek “nem tetszenek”, ami azért sokkal megengedőbb, kevésbé szigorú.

Én általában 2-2,5 évente szoktam újraindítani az akváriumokat, kb ennyi idő alatt merül ki a talaj, és ilyenkor szoktam egy nagyon drasztikus szelektálást csinálni: csak a legszebb 20-40 garnélát tartom meg és viszem tovább az új akváriumba, általában 1 hím, 5 nőstény arányban. Ezen kívül pedig rendszeres időközönként leülök 1-1 akvárium elé és amilyen alaposan csak lehet átválogatom a garnélákat. Ilyenkor nem feltétlen szoktam kipakolni mindent az akváriumból, így biztosan nem veszek észre minden kivenni való példányt, emiatt kell rendszeresen csinálni.

Piros taitibee garnélák – itt még nagyon hosszú az út, de kell, hogy legyen egy tiszta kép, hogy milyen garnélákat szeretnénk, mi a célunk

Általában 5-12mm garnélákat érdemes alaposan átválogatni, ennél kisebb méret esetében még változhat a színük, a mintájuk, ennél nagyobb méret esetében pedig már akár ivarérett is lehet a garnéla, így azt veszélyeztetjük, hogy elkezd szaporodni. A kiszelektált garnélák aránya nagyban függ attól, hogy milyen változatról van szó, mennyire stabil a törzsünk. Ami stabilnak mondható, szerintem egy olyan 50% ot ott is érdemes kivenni, ami pedig kevésbé stabil (pl galaxy) ott 20-25% szokott megmaradi, de az olyan változatoknál, mint pl a boa szerintem csak kb 5% fog megmaradni (ez lesz a holnapi feladatom). Fontos megemlíteni, hogy én szgorúan tartom magam ahhoz, hogy ha egyszer egy garnélát kivettem egy akváriumból, akkor ő semmiképp sem fog oda visszakerülni, ha esetleg egy idő elteltével vátozik akár a mintája, akár a színe a jó irányba.

Összességében nem mindig örömteli dolog kiszelektálni a garnélákat, és sokszor elég nehezen teszi meg az ember, de nem is feltétlen szükséges mindenkinek. Azonban ha szeretnénk jó minőségű, szép állományt fenntartani, esetleg javítani a meglévő állományunkon, akkor elengedhetetlen.

Olvass tovább

6 12, 2020

Csapvizes CRS? – Az indulás

szentgyo által|2020-12-06T09:38:50+01:00december 6th, 2020|általános ismertető|1 hozzászólás

Rendszeresen és elég gyakran előkerül ez a téma, hogy lehet-e csapvízben tartani CRS (vagy bármilyen lágy vizet igénylő) garnélát. Engedjétek meg, hogy megosszam a gondolataimat ezzel kapcsolatban. Először is az, hogy csapvíz gyakorlatilag nem jelent semmit, az nem vízparaméter, nem vízminőség, pusztán annyit jelent, hogy honnan vételezzük a vizet. Nekem van egy nagyon kedves tenyésztő barátom, aki sok-sok éve tenyészti a legkülönfélébb taiwan változatokat csapvízben, igaz Portugáliában lakik… A lenti sematikus térképen látható, hogy kb milyen a vízkeménység eloszlása Magyarországon. Ha csak ezt a térképet nézzük, akkor ez alapján is vannak olyan területek ahol “kemény” a víz, míg pár kilométerrel arrébb pedig “lágy”, tehát az, hogy csapvíz, még nem hordoz önmagában túl sok információt.

Sok esetben azonban a kérdés mögött az rejlik, hogy kemény, vagy nem lágyított vízben lehet-e tartani olyan garnélákat, amelyeknek alapvetően lágy víz kellene. Erről nekem az a nagyon határozott véleményem, hogy ha még lehet is, lehetne is, akkor is miért kellene? Szerintem aki garnélát tarta Magyarországon annak a döntő többsége hobbiból tartja, aminek szerintem pont az lenne a célja, hogy igyekezzünk megteremteni az általunk tartott kis élőlényeknek az ideális körülményeket. Ha ezt nem tudjuk nekik biztosítani, akkor szimplán ne tartsunk ilyet, vagy keressünk olyat, aminek tudjuk biztosítani a megfelelő körülményeket. A Neocaridina davidi garnéláknak a kemény víz az ideális – rengeteg színváltozat közül lehet választani, biztos vagy benne, hogy mindenki talál köztük olyat, ami számára tetszetős. Az, hogy a “boltban azt mondták, hogy csapvízben is tartható” sajnos nem túl megbízható információ. Természetesen sajnálatos nagyon, hogy sokszor a bolti eladók nincsenek birtokában a megfelelő tudásnak, de számukra ugye az alapvető cél, hogy eladják a portékájukat (és nem feltétlen a vásárló elégedettsége), és ha belegondolunk “csapvize” mindenkinek van, míg lágy vize sokkal kevesebb embernek, ergo sokkal kisebb a potenciális vásárló közönség, így ha azt mondják, hogy a csapvíz is jó, máris sokkal több ember vásárolhat belőle… Mielőtt nagyon megköveztek, vannak olyan boltok, amelyekre ez nem igaz!

Az elmúlt pár hétben belefogtam egy kísérletbe, amivel ugyan kicsit szembe köpöm magam és az elveimet, de hátha sikerül hasznos információkat nyújtanom azoknak, akikben felmerül a kérdés, hogy tarthat-e CRS-t csapvízben. Elindítottam 3 kb egyforma 30 literes akváriumot egy hónappal ezelőtt. Az első akváriumban Akadama talaj van és lágy vízzel van feltöltve, a vízparaméterek jelenleg a következők: EC: 350uS, gh: 6nk, kh: 2nk. A második akváriumba Akadama talajt tettem, azonban csapvízzel töltöttem a fel. Én Budapesten, a XVI. kerületben lakok, itt a csapvíz: EC: 510uS, gh: 21nk, kh: 18nk. Ebben az akváriumban jelenleg a vízparaméterek: EC: 400uS, gh: 13nk, kh: 6nk. A harmadik akváriumba egy teljesen inert talajt, bazaltot tettem, és csapvízzel töltöttem fel, a vízparaméterek: EC: 480uS, gh: 19nk, kh: 16nk. Minden egyéb amennyire csak lehet ugyanolyan az akváriumokban: egyszerű, nagy méretű levegővel meghajtott szivacsszűrő van, bazalt kövek vannak bennük, valamennyi Bolbitis és Bucephalandra alkotja a flórát Maláj tornyos csigák laknak a talajban. Az látszik, hogy abban az akváriumban, amiben az Akadama talaj van, a keménység és a vezetőképesség alacsonyabb, mint abban, amiben az inert talaj van, tehát az Akadama egyértelműen válzoztatja a paramétereket, meglátjuk, hogy ez hosszú távon hogyan fog alakulni.

Az akváriumokat a szokásos módon indítottam, kb egy hónap volt a bejáratás, ami után bekerületek a garnélák: 15-15-15 crs, cbs garnéla lesz a beköltöző csapat. A beszoktatást nagyon lassan végeztem, kb 12 órán keresztül szoktattam őket az új akváriumhoz. A garnélák a mai nap kerültek bele, 2020. december 6-án. Igyekszek rendszeres időközönként itt a blogon is beszámolni róla, hogy mi történik a garnélákkal az egyes akváriumokban. Ez minden bizonnyal egy hosszabb lélegzetvételű kísérlet lesz, érdekes lesz 1 év múlva megnézni, hogy hogy áll a 3 akvárium, de ígérem nem kell 1 évet várni az újabb információkért.

A biztonság kedvéért mielőtt bárki téves következtetéseket vonna le: SENKINEK NEM JAVASLOM, HOGY CSAPVÍZBEN TARTSON OLYAN GARNÉLÁT, AMINEK LÁGY VÍZ AZ IDEÁLIS, CSAK HA LÁGY VÍZ JÖN A CSAPJÁBÓL.

Olvass tovább

25 11, 2020

Akvárium (újra)indítás

szentgyo által|2020-11-25T21:26:11+01:00november 25th, 2020|általános ismertető|4 hozzászólás

Az elmúlt pár hónapban volt szerencsém több, mint 40 akváriumot elindítani a költözésünk során, illetve után. Lassan a végére érek, már tényleg csak 1 akvárium maradt, amit még újra kell indítanom, illetve van pár, aminek az indítása folyamatban van, de már a végén járok tényleg. Általában kb 2-3 évente újra szoktam indítani az akváriumokat, mivel ennyi idő alatt a talaj kimerül teljesen, azt úgyi cserélni kellene, akkor pedig már érdemes csinálni egy nagy újrakezdést 🙂 Igyekszek ezeket eltolva csinálni, hogy ne egyszerre kelljen sokat indítanom, de most így volt a legpraktikusabb.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a garnélák esetében az egyik nagy kulcs, hogy legyünk türelmesek. Az akváriumok indításánál is rendkívül fontosnak tartom, hogy legyünk türelmesek. Elvileg akár az újraindítás után pár nappal már mehetnének is be az új akváriumba a garnélák, mivel ha használt szűrőt használunk, abban sok baktérium marad, amelyek segítik a biológiai egyensúly gyors kialakulását, illetve az inert talajok, vagy a garnélák számára készült talajok, amiket én is használok nem okoznak nitrit/nitrát csúcsokat az elején sem, de ennek ellenére én senkinek nem javaslom a pár napos indítást. Én minden esetben 5-6 hétig járatom az akváriumokat, mielőtt garnélát teszek bele, nem fog ezen a pár héten semmi sem múlni, ez idő alatt pedig biztosan lesz alkalma megfelelően kialakulni a biológiai egyensúlynak a garnéláink jövőbeli lakhelyében.

Garnélák kihalászása az egyik első feladat

Ebben a bejegyzésben összefoglalom, hogy én ezt hogyan is szoktam csinálni, milyen lépéseken keresztül jutok el oda, hogy egy még működő akváriumból lesz egy friss, újraindított garnélaotthon. Én gyakorlatilag minden esetben ezt használom, az elmúlt évek során számtalanszor végigmentem rajta, csak az utolsó fél évben több, mint negyvenszer 🙂 Nem mondom, hogy ez a legszebb és legizgalmasabb része a garnélázásnak, de ez is egy olyan dolog, amit legalább egyszer mindenkinek meg kell tennie, ha garnélákat akar tartani.

Én szeretem a különféle telefonos alkalmazásokat használni és meglepő módon erre is találtam egy kis segítséget 🙂 A “civil” munkámban projekteket vezetek és egy ilyen akvárium indítást is fel tudok fogni egy projektnek, ebben nagy segítségemre volt az Asana nevezetű alkalmazás, amiben szépen meg tudtam tervezni és nyomon tudtam követni, hogy milyen feladataim vannak, miket kell megcsinálnom. Minden nap jelzett, hogy épp melyik akváriumokkal van dolgom, mit kell csinálnom, amint ezt megtettem, szépen kipipáltam a feladatomat, így nem felejtettem el semmit, nem kevertem össze a lépéseket, akváriumokat stb. Mikor egyszerre 12-15 akvárium indítása ment, de ezek különböző ütemben történtek, tényleg nagy segítségemre volt, szóval mindenkinek bátran ajánlom, aki szereti rendszerezetten csinálni ezeket a dolgokat is 🙂

Az első lépés, amennyiben ez értelmezhető, a meglévő akvárium kiürítése lesz. Én először a növényeket/dekorokat, szűrőt egyéb tárgyakat távolítom el. Ebben nagyon jó helyzetben vagyok, mert nem használok olyan növényt, ami ültetni kell, csak úszó, vagy fára/kőre kötözött növényeim vannak, így a növények eltávolításával nem zavarom fel túlzottan a talajt. Amint kiszedtem ezeket, akkor jöhet a garnélák kiszedése. Minden újraindítás egy remek alkalom a szelektálásra. Folyamatosan érdemes szelektálni a garnélákat természetesen, de egy működő akváriumban ez nem minden esetben olyan egyszerű. Ilyenkor, ha minden ki van pakolva, nagyon szépen lehet látni, hogy kik is a lakóink és lehet egy alapos szelekciót végezni. Én jelen esetben elég erősen szelektáltam, ahol erre különös hangsúlyt akartam fektetni (pl PRL, galaxy, backline, fekete tigris, zeus bee, stb, stb) garnéláknál csak a garnélák legjobb 10%-át tartottam meg. Természetesen voltak olyan garnélák, ahol gyakorlatilag semmit nem szelektáltam (dennerli, calceo, taitibee mix, stb). Sajnos arra nincs módszer, hogy nagyon pici pár napos garnélákat is biztosan ki lehessen szedni az akváriumból, így biztosan van jópár olyan apróság, ami az enyészeté lesz.

Talaj kiszedve, víztelenítés folyamatban

Ha már nincsenek garnélák sem az akváriumban, akkor én szoktam várni még egy napot, utána teszek még egy ellenőrzést, mert valamennyi garnéla még biztos marad, akiknek sikerült elbújniuk korábban. Ezután kiszedem a talajt, amit remekül tudok használni a továbbiakban a kertben 🙂 majd pedig leszívom a vizet. Ilyenkor érdemes kitisztítani, kifertőtleníteni, alaposan kimosni az akváriumot, majd én szoktam várni pár napot, hogy szépen kiszáradjon, kiszellőzzön minden, mielőtt feltöltöm az új talajjal.

Amint az üres akvárium a helyén van, teszem bele a talajt – jelenleg Dennerle Shrimp king és Akadama talajokat használok. Arra érdemes figyelni, hogy vannak talajok, amiket alaposan át kell mosni, míg másokat nem szükséges. Ekkor szoktam zeolitot adni az akváriumba, ami segít megkötni a nem kívánatos anyagokat, majd pedig jön a feltöltés. Először általában sima csapvízzel töltöm fel az akváriumot, mert rengeteg vizet cserélek az első időkben. Az első 2 hét alatt 2-3 naponta cserélek vizet, majd 3-4 naponta. Az 5. héten csak egyszer. A dekorokat, növényeket általában a második vagy a harmadik héten szoktam beletenni az akváriumba. Fontos megemlíteni, hogy elég sokféle bakt;riumkultúrát használok az akvárium indítása során, kb minden héten adok valamit, de a legfontosabb, hogy egy működő akváriumnak a szivacsát szimplán belecsavarom az új akváriumba az első héten.

Az első élőlények az akváriumban a maláj tornyos csigák szoktak lenni, akiket kb a 3. héten szoktam beköltötetni. Az egy hónapos indítási idő letelte után kerülnek bele a garnélák és kezdik belakni az új akváriumukat.

És végül a garnélák is bekerülnek, jelen esetben egy csapat extrem king kong

Olvass tovább

1 11, 2020

Világítás cseréje

szentgyo által|2020-11-01T13:39:19+01:00november 1st, 2020|általános ismertető, Egyéb|0 hozzászólás

Minden akváriumnak egyik nagyon fontos eleme a világítás. Én nagyon sokáig sima fénycsöveket használtam: egy fénycsővel világítottam meg 3-4 akváriumot. Ez nem adott túl sok fényt, emiatt olyan növényekben sohase gondolkodtam, amelyeknek nagy a fényigénye, de nagyon nem is zavart, a garnéláknak nem kell sok fény, viszont azért Microsorium, Bolbitis és pl Bucephaladnra elég jól megvolt az akváriumban így is.

Ahogy telt az idő elkezdtem lecserélgetni a fénycsöveket LED szalagos világításra. Olyan nagyon sokat nem gondolkodtam, hogy milyen válasszak, nagyjából annyi volt a cél, hogy olcsó legyen. Szép lassan sikerült az összes akvárium felett kicserélnem LED szalagra a világítást, amelyek elég jól működtek, gyakorlatilag nem hibásodtak meg soha, ellentétben a fénycsövekkel, ha valami tönkrement, az az esetek 90%ban az a tápegység volt. Az viszont kétségtelen, hogy ezekkel a LED szalagokkal a fényerő is nagyon csökkent, fogalmazzunk úgy, hogy kellemes félhomály uralkodott az akváriumokban, de mint írtam, ez a garnélákat nem zavarta, sőt jó is volt nekik, hogy nem volt óriási fénypompa.

Mikor kiderült, hogy elköltözünk és új garnélás szobám lesz, szerettem volna pár dolgot változtatni a berendezéseken, és nincs is ennél jobb alkalom, mint az új helyen ezt megtenni. Az egyik ilyen változatatnivaló a világítás volt. Igazából a fő mozgatórugóm az volt, hogy ha már van egy csomó szép garnélám, milyen jó lenne látni is őket és nem csak a félhomályban keresgélni, hogy milyenek is lehetnek valójában 🙂

Az inspirációt Tsokee -ék állványából merítettem, amit meg is mutattak, illetve sok egyéb segítséget kaptam tőlük, amit ezúton is köszönök 🙂 aminek az eredményeképp magas színvisszaadási mutatóval rendelkező LED szalag mellett döntöttem (CRI 95+). Ennek az a lényege, hogy minél magasabb ez a szám, annál pontasabban, annál élethűbben adja vissza a megvilágott dologok valódi színét azáltal, hogy széles spektumú fényt állít elő a fényforrás. Ez az élethű színvisszaadás nagyon nagy előny, mikor leülök esténként az akváriumok elé és gyönyörködök a kis jószágokban 🙂

900Balra a legmagasabb CRI indexű világítás, jobbra a legalacsonyabb

A választásom egy természetes fehér színhőmérsékletű, 95 feletti CRI indexű, méterenként 120db LED szalagra esett. Az anyagok beszerzése után kezdődött az izgalmas rész, mert ezt össze is kellett rakni és én nem vagyok egy nagy szerelő típus. A szalagok méretre vágása után nagy izgalmakkal nézegettem a youtube on hogyan is kell a forrasztópákát használni és minden ehhez hasonló dolgot, de nagy büszkeséggel töltött el, hogy sikerült összeraknom az összesen 50 méter körüli LED szalagot. Bádogossal készítettem egy alumínium búrát, amit rá tudok fektetni az akváriumok tetejére, és ebbe ragasztottam bele a LEDeket, egymás mellé 2 sorba.

A látvány nagyon szuper, a garnélák színeit nagyon jól kihozza, összehasonlíthatatlan a korábbi világításhoz képest (na jó, összehasonlítható, hoztam is erre egy képet). Egyetlen hátrány, hogy azért van fogyasztása, méterenként 18W, illetve a nagyon erős fény zavarhatja a a garnélákat, de nálam azért van minden akváriumban búvóhely, növény, ahova el tudnak menni, így pár hónap után láthatóan nem okoz az erősebb fény semmi gondot, nagyon szépen szaporodnak így is a garnélák.

Balra a régi világítás, jobbra az új világítás, látszik a különbség

Olvass tovább

19 10, 2020

Szentgyo Garnéla – 2020 ősz

szentgyo által|2020-11-01T13:32:27+01:00október 19th, 2020|általános ismertető, Egyéb|3 hozzászólás

Valószínűleg sokan már tudtok róla, hogy idén elköltöztünk egy új helyre, ami azt jelentette, hogy a garnélák is költöztek velem együtt természetesen, errpl szeretnék egy picit bővebben beszámolni. A lenti video gyakorlatilag napra pontosan egy éve készült, még az előző helyen, amiben elég jól látszódik, hogy korábban milyen volt a garnélás birodalmam:

A költözés nem volt egyszerű, de szerencsére nagyobb nehézségek nélkül sikerült megoldani. Előkészületként, amit tudtam akváriumot megszüntettem, összevontam, hogy minél kevesebbet kelljen mozgatni. Szerencsére voltak üres állványaim, amiket az új helyen fel tudtam használni, így legalább az nem volt szűk keresztmetszet. Alapvetően nem a garnélákat, hanem az akváriumokat költöztettem: Leengedtem a víz kb 80%-át, hogy mozgatható legyen, kocsiba ba, új helyen akvárium ki, vizet visszatölteni és kész is. Szerencsére a régi és az új lakhely közt csak pár km a távolság, ami azért könnyített a helyzeten. Szóval nem volt egyszerű, de kb 2-3 hét alatt az összes akváriumot átvittem az új házba, egy ideiglenes helyre.

Az új helyen a garnélák (vagyis én) egy kb 15nm-es szobát kaptak a szuterén részben. Itt elvileg nyáron sem lesz nagyon meleg, illetve télen sem lesz hideg. Ebben a szobában csak az akvárium vannak, egy mellette lévő helyiségben van az RO készülék és a víz előkészítése. Összesen 7 állványt tettem be, amiből 2 tartalék, ami üresen áll a régi akváriumokkal, ha bármikor új akváriumot szeretnék indítani, akkor legyen hova nyúlnom. A régi akváriumokból csak a 12 nagyobbat tartottam meg, a többi állványra új akváriumokat csináltattam, így most az összes 30 liter körüli akváriumot lecseréltem 50-66 liter közötti akváriumokra.

Alapvetően a technikán nem változtattam semmit – egyszerű akváriumok, aktív talajjal, nagy szivacsszűrővel, sima levegőpumpával/kompresszorral meghajtva. Az új akváriumokban az előtérből egy 10cm rész le van választva, ott nincs talaj, így könnyebben tisztán tudom tartani, illetve a világítást lecseréltem mindenhol LED szalagra, de erről majd egy későbbi bejegyzésben beszámolok. Jelenleg összesen 39 akváriumom megy, gyakorlatilag az összeset újraindítottam, 6 újraindítással még nem végeztem, de már azok is folyamatban vannak. Csak lágy vizes garnéláim vannak jelenleg, sokkal egyszerűbb, hogy nem kell kétféle vízzel foglalkoznom (bár ez csak részben igaz, mert van 2 akvárium, amiben sulawesi garnélák vannak). Ezeken az akváriumokon kívül a nappaliban van még egy nagyobb, 120 literes, amibe a legszebb PRL-eket költöztettem.

Ezt a videót pedig kb 1 hónapja készítettem, itt még nem ment az összes akvárium, de már elég sok működött. Végre most sikerült összeállítani egy olyasmi rendszert, amit szerettem volna, viszonylag kevés kompromisszummal. Az elmúlt időszakban az estéim nagy részét az akváriumok indításával töltöttem, de lassan ennek a résznek a vége és többet lehet magukra a garnélákra is koncentrálni 🙂

Olvass tovább

2 11, 2019

Garnélás akvárium

szentgyo által|2019-11-02T21:39:58+01:00november 2nd, 2019|aktualitások, általános ismertető|0 hozzászólás

Sokan szoktátok kérdezni, hogy milyenek az akváriumaim, amiben a garnélákat tartom, vagy hogy mi az ideális akvárium a garnélák számára? Ebben a posztban igyekszek összefoglalni, hogy én milyen akváriumokat használok. Mások biztosan más dolgokra esküsznek, én ilyen akváriumokban tartom a garnélákat. Az elmúlt 10+ év alatt 1-2 dolgot kipróbáltam, sokmindent megváltoztattam a tapasztalataim alapján.

Az akvárium mérete fontos tényező. Alapvetően minél nagyobb, annál jobb. Én 2 méretet használok, a kisebb 30 liter körül van, a nagyobb pedig ennek a duplája. 30 liter alatti akváriumokat azért nem javaslom, mert a garnélatartásban a kulcs az állandóság. Ennél kisebb akvériumban elég nehéz fenntartani a stabilitást, könnyen változnak a vízpraméterek.

A technikát illetően én nagyon egyszerűen tartom a garnélákat. Az akváriumok 4es üvegből vannak ragasztva, üvegtető van mindegyiken. A szűrésre egy nagy méretű szivacsszűrőt használok, amit kompresszorral, vagy sima légpumpával hajtok meg. Fontos, hogy minél nagyobb legyen a szivacsszűrő. Esztétikailag nem a legszebb, de nagyon hasznos a nagy felület. A nagyobb akváriumokban van 1-1 akasztós szűrő, hogy kicsit mozgassa a vizet, ennek a szívóágára teszek egy szivacsdarabot, hogy a kis garnélákat ne szívja be. A garnéláknak nincs szükségük sok világításra, és mivel nekem elég sok akváriumot kell működtetni, így nem is viszem túlzásba a fényt, ezzel kordában igyekszem tartani a villanyszámlát. Egy sor akvárium felett (2 vagy 4 akvárium) van egy 5m-es LED szalag. Ez természetesen látszik a növényeken, de számomra a garnélák az elsődlegesek.

Ami a talajt illeti szeretem az aktív talajokat, mivel eléggé leegyszerűsítik a dolgomat, a PH értéket beállítják kb optimális szintre. Nagyon sokáig Amasonia talajt használtam, azonban az utóbbi évben áttértem a Shrimp King talajra, illetve az Akadama-ra. Talajt kb 2 évente szoktm cserélni. 1-2 akváriumban még inert talajt használok – bazaltzúzalék vagy kvarchomok. A színezett talajokat mindenképp kerüljük! Az akvárium indításakor szoktam zeolitot tenni a talajhoz.

Ami a vizet illeti, a garnéláim döntő többségének lágy víz kell (bee, taiwan, tigris garnélák), ezt természetesen RO készülékkel állítom elő, amit visszasózok Saltyshrimp sóval. Pár Neocaridina akváriumom van, nekik sima, budapesti csapvizet adok. A vízparaméterek kb ugyanazok mindegyik akváriumban: EC: 300uS, gh: 3-4nk, kh: 1-2nk, PH 6,5. Az akváriumok a pincében vannak, nem fűtöm őket, kivéve a dennerliket. A hőmérséklet nyáron maximum 25 fokig megy fel, télen pedig egészen 15 fokig lemegy. Ilyenkor a növekedésük lelassul, nem szaporodnak, de remek pihénsi időt jelent nekik, tavasszal újult erővel tudnak indulni. A vízpraméterek tekintetében sokkal fontossabb a stabilitás, minthogy épp egy adott számra próbáljuk beállítani akár a PH-t, akár a vezetőképességet. Nem 20-30 uS érték fog számítani…

Dekorációnak bazalt köveket, különböző kisebb fákat használok, illetve minden akváriumban vannak növények. Mint ahogy írtam elég gyenge a világítás, így viszonylag kevés növénnyel tudok operálni, tovább a növények esetében arra figyelek mindig, hogy már csak olyan növényt használok, amit nem kell leültetni, hanem elég kötözni: bolbitis, bucephalandra, microsorium, illetve különböző mohák, mint lomariopsis lineata, fissidens, gömbalga.

Az utóbbi időben minden akváriumba tettem oxidátort, ezzel kapcsolatban lehet olvasni pozitív és kevésbé pozitív véleményeket is. Az biztos, hogy nem elengedhetetlen, nélküle is nyugodtan lehet garnélát tartani, de egy kis plusz oxigén nem árt. Minden akváriumban van kerámigyűrű, ennek a felületén megtapadnak az algák és a baktériumok, amit a garnik nagyon szeretnek szedegetni.

Csináltam ismét egy kis videót, ahol szóban is összefoglalom a fent írtakat.

Olvass tovább

25 10, 2019

Akváriumaim – 2019 ősz

szentgyo által|2019-10-25T20:56:00+01:00október 25th, 2019|aktualitások, általános ismertető|0 hozzászólás

Korábban már írtam róla, de azóta eltelt egy kis idő, úgyhogy itt az ideje ismét feleleveníteni, hogy milyen garnélákat is tartok most. Jelenleg összesen 37 akváriumom van, ennél sokkal több is volt régen, de az sajnos nem volt fenntartható, nem volt elég időm arra, hogy kezeljem őket rendesen, úgyhogy le kellett csökkenteni a számukat. Ez most úgy néz ki, hogy jól működik. Összesen kb 1500-1600 liter vízben vannak most a garnélák – 3 állvány, 36 akvárium van a pincében és 1 akvárium van a nappaliban.

Elsősorban Caridinákat tartok, de van Neocaridina is

Tigrisek: red tiger, blue tiger, royal blue tiger, red fancy tiger, taitibee

Bee-k: CRS, CBS, PRL, PBL, PWL, Hollow eye, Zeus bee, smiley head, SCRS, SCBS

Taiwan: fekete galaxy, piros galaxy, fekete backline fishbone, piros backline, pinto, red calceo, dragonblood, blue shadow mosura, panda, king kong, red ruby, red wine, yellow king kong

Egyebek: dennerli, orange rili, yellow fire neon