A fotós hajsza után ideje visszakanyarodni a garnélákhoz, egy újabb fajt szeretnék most ismertetni, ez pedig nem más mint a Caridina cf. babaulti “green”. A bemutatásra kerülő garnélánk a változatosság kedvéért Indiából származik, persze ha megbízhatóak az információim.

Caridina cf. babaulti “green”

A babaulti csoport számos különböző garnélát tartalmaz, melyeknek a pontos tudományos besorolása még nem történt meg, emiatt is szerepel a cf. tag a nevükben, de mind közül valószínűleg a zöld változat a legelterjedtebb.

Zöldség

A legjellemzőbb ismertetőjele ennek a garnélának, hogy zöld 🙂 Rájuk is igaz, a red cherry-khez hasonló módon, hogy a nőstények jóval élénkebb színűek, mint a hímek. Testfelépítésük egy kicsit “robusztusabb”, mint a Neocaridiná-knak, talán egy leheletnyivel nagyobbak is náluk. Ami még eléggé szembetűnő különbség a többi garnélához képest, hogy a “Rostrum” (sajnos nem tudom a megfelelő magyar kifejezést) nagyobb, jobban előrenyúlik. Érdekes, hogy képesek változtatni a színüket a “közérzetüktől” függően.

Érdekes, hogy a peték is zöldek

Ez a változat nem különösebben érzékeny a vízparaméterekre, egyedül talán a keménységre: kifejezetten kemény víz kell nekik ahhoz, hogy jól érezzék magukat. (Épp tesztelés alatt vannak néhányan, hogy mit szólnak a lágyabb vízhez…)

A szaporodásuk nem problémás, specializált típusú, viszont a kis garnélák eléggé lassan nőnek, lassabban mint a többi faj.

A fiatalság

Azt hiszem ezt a fajt bárkinek nyugodtan merem ajánlani, aki egy kicsit különlegesebb fajra vágyik, de nincs kedve vagy lehetősége a víz lágyításával foglalkozni. Ami esetleg negatívum lehet az pont a színe: eléggé el tudnak bújni ezek a kis zöld garnélák a nagy növénytengerben.

Viszontlátásra!