25 11, 2020

Akvárium (újra)indítás

által|2020-11-25T21:26:11+01:00november 25th, 2020|általános ismertető|4 hozzászólás

Az elmúlt pár hónapban volt szerencsém több, mint 40 akváriumot elindítani a költözésünk során, illetve után. Lassan a végére érek, már tényleg csak 1 akvárium maradt, amit még újra kell indítanom, illetve van pár, aminek az indítása folyamatban van, de már a végén járok tényleg. Általában kb 2-3 évente újra szoktam indítani az akváriumokat, mivel ennyi idő alatt a talaj kimerül teljesen, azt úgyi cserélni kellene, akkor pedig már érdemes csinálni egy nagy újrakezdést 🙂 Igyekszek ezeket eltolva csinálni, hogy ne egyszerre kelljen sokat indítanom, de most így volt a legpraktikusabb.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a garnélák esetében az egyik nagy kulcs, hogy legyünk türelmesek. Az akváriumok indításánál is rendkívül fontosnak tartom, hogy legyünk türelmesek. Elvileg akár az újraindítás után pár nappal már mehetnének is be az új akváriumba a garnélák, mivel ha használt szűrőt használunk, abban sok baktérium marad, amelyek segítik a biológiai egyensúly gyors kialakulását, illetve az inert talajok, vagy a garnélák számára készült talajok, amiket én is használok nem okoznak nitrit/nitrát csúcsokat az elején sem, de ennek ellenére én senkinek nem javaslom a pár napos indítást. Én minden esetben 5-6 hétig járatom az akváriumokat, mielőtt garnélát teszek bele, nem fog ezen a pár héten semmi sem múlni, ez idő alatt pedig biztosan lesz alkalma megfelelően kialakulni a biológiai egyensúlynak a garnéláink jövőbeli lakhelyében.

Garnélák kihalászása az egyik első feladat

Ebben a bejegyzésben összefoglalom, hogy én ezt hogyan is szoktam csinálni, milyen lépéseken keresztül jutok el oda, hogy egy még működő akváriumból lesz egy friss, újraindított garnélaotthon. Én gyakorlatilag minden esetben ezt használom, az elmúlt évek során számtalanszor végigmentem rajta, csak az utolsó fél évben több, mint negyvenszer 🙂 Nem mondom, hogy ez a legszebb és legizgalmasabb része a garnélázásnak, de ez is egy olyan dolog, amit legalább egyszer mindenkinek meg kell tennie, ha garnélákat akar tartani.

Én szeretem a különféle telefonos alkalmazásokat használni és meglepő módon erre is találtam egy kis segítséget 🙂 A “civil” munkámban projekteket vezetek és egy ilyen akvárium indítást is fel tudok fogni egy projektnek, ebben nagy segítségemre volt az Asana nevezetű alkalmazás, amiben szépen meg tudtam tervezni és nyomon tudtam követni, hogy milyen feladataim vannak, miket kell megcsinálnom. Minden nap jelzett, hogy épp melyik akváriumokkal van dolgom, mit kell csinálnom, amint ezt megtettem, szépen kipipáltam a feladatomat, így nem felejtettem el semmit, nem kevertem össze a lépéseket, akváriumokat stb. Mikor egyszerre 12-15 akvárium indítása ment, de ezek különböző ütemben történtek, tényleg nagy segítségemre volt, szóval mindenkinek bátran ajánlom, aki szereti rendszerezetten csinálni ezeket a dolgokat is 🙂

Feladatkövető alkalmazás, Asana

Az első lépés, amennyiben ez értelmezhető, a meglévő akvárium kiürítése lesz. Én először a növényeket/dekorokat, szűrőt egyéb tárgyakat távolítom el. Ebben nagyon jó helyzetben vagyok, mert nem használok olyan növényt, ami ültetni kell, csak úszó, vagy fára/kőre kötözött növényeim vannak, így a növények eltávolításával nem zavarom fel túlzottan a talajt. Amint kiszedtem ezeket, akkor jöhet a garnélák kiszedése. Minden újraindítás egy remek alkalom a szelektálásra. Folyamatosan érdemes szelektálni a garnélákat természetesen, de egy működő akváriumban ez nem minden esetben olyan egyszerű. Ilyenkor, ha minden ki van pakolva, nagyon szépen lehet látni, hogy kik is a lakóink és lehet egy alapos szelekciót végezni. Én jelen esetben elég erősen szelektáltam, ahol erre különös hangsúlyt akartam fektetni (pl PRL, galaxy, backline, fekete tigris, zeus bee, stb, stb) garnéláknál csak a garnélák legjobb 10%-át tartottam meg. Természetesen voltak olyan garnélák, ahol gyakorlatilag semmit nem szelektáltam (dennerli, calceo, taitibee mix, stb). Sajnos arra nincs módszer, hogy nagyon pici pár napos garnélákat is biztosan ki lehessen szedni az akváriumból, így biztosan van jópár olyan apróság, ami az enyészeté lesz.

A kiürített akvárium
Talaj kiszedve, víztelenítés folyamatban
Új talaj és zeolit a helyén

Ha már nincsenek garnélák sem az akváriumban, akkor én szoktam várni még egy napot, utána teszek még egy ellenőrzést, mert valamennyi garnéla még biztos marad, akiknek sikerült elbújniuk korábban. Ezután kiszedem a talajt, amit remekül tudok használni a továbbiakban a kertben 🙂 majd pedig leszívom a vizet. Ilyenkor érdemes kitisztítani, kifertőtleníteni, alaposan kimosni az akváriumot, majd én szoktam várni pár napot, hogy szépen kiszáradjon, kiszellőzzön minden, mielőtt feltöltöm az új talajjal.

Vízzel feltöltve
Még azért elég kemény a víz 🙂
Egy adag baktérium elhelyezve 🙂
Dekorok, növények bent

Amint az üres akvárium a helyén van, teszem bele a talajt – jelenleg Dennerle Shrimp king és Akadama talajokat használok. Arra érdemes figyelni, hogy vannak talajok, amiket alaposan át kell mosni, míg másokat nem szükséges. Ekkor szoktam zeolitot adni az akváriumba, ami segít megkötni a nem kívánatos anyagokat, majd pedig jön a feltöltés. Először általában sima csapvízzel töltöm fel az akváriumot, mert rengeteg vizet cserélek az első időkben. Az első 2 hét alatt 2-3 naponta cserélek vizet, majd 3-4 naponta. Az 5. héten csak egyszer. A dekorokat, növényeket általában a második vagy a harmadik héten szoktam beletenni az akváriumba. Fontos megemlíteni, hogy elég sokféle bakt;riumkultúrát használok az akvárium indítása során, kb minden héten adok valamit, de a legfontosabb, hogy egy működő akváriumnak a szivacsát szimplán belecsavarom az új akváriumba az első héten.

Az első lakók a maláj tornyosok
Már csak a garnélák hiányoznak

Az első élőlények az akváriumban a maláj tornyos csigák szoktak lenni, akiket kb a 3. héten szoktam beköltötetni. Az egy hónapos indítási idő letelte után kerülnek bele a garnélák és kezdik belakni az új akváriumukat.

És végül a garnélák is bekerülnek, jelen esetben egy csapat extrem king kong
1 11, 2020

Világítás cseréje

által|2020-11-01T13:39:19+01:00november 1st, 2020|általános ismertető, Egyéb|0 hozzászólás

Minden akváriumnak egyik nagyon fontos eleme a világítás. Én nagyon sokáig sima fénycsöveket használtam: egy fénycsővel világítottam meg 3-4 akváriumot. Ez nem adott túl sok fényt, emiatt olyan növényekben sohase gondolkodtam, amelyeknek nagy a fényigénye, de nagyon nem is zavart, a garnéláknak nem kell sok fény, viszont azért Microsorium, Bolbitis és pl Bucephaladnra elég jól megvolt az akváriumban így is.

Ahogy telt az idő elkezdtem lecserélgetni a fénycsöveket LED szalagos világításra. Olyan nagyon sokat nem gondolkodtam, hogy milyen válasszak, nagyjából annyi volt a cél, hogy olcsó legyen. Szép lassan sikerült az összes akvárium felett kicserélnem LED szalagra a világítást, amelyek elég jól működtek, gyakorlatilag nem hibásodtak meg soha, ellentétben a fénycsövekkel, ha valami tönkrement, az az esetek 90%ban az a tápegység volt. Az viszont kétségtelen, hogy ezekkel a LED szalagokkal a fényerő is nagyon csökkent, fogalmazzunk úgy, hogy kellemes félhomály uralkodott az akváriumokban, de mint írtam, ez a garnélákat nem zavarta, sőt jó is volt nekik, hogy nem volt óriási fénypompa.

Mikor kiderült, hogy elköltözünk és új garnélás szobám lesz, szerettem volna pár dolgot változtatni a berendezéseken, és nincs is ennél jobb alkalom, mint az új helyen ezt megtenni. Az egyik ilyen változatatnivaló a világítás volt. Igazából a fő mozgatórugóm az volt, hogy ha már van egy csomó szép garnélám, milyen jó lenne látni is őket és nem csak a félhomályban keresgélni, hogy milyenek is lehetnek valójában 🙂

Az inspirációt Tsokee -ék állványából merítettem, amit meg is mutattak, illetve sok egyéb segítséget kaptam tőlük, amit ezúton is köszönök 🙂 aminek az eredményeképp magas színvisszaadási mutatóval rendelkező LED szalag mellett döntöttem (CRI 95+). Ennek az a lényege, hogy minél magasabb ez a szám, annál pontasabban, annál élethűbben adja vissza a megvilágott dologok valódi színét azáltal, hogy széles spektumú fényt állít elő a fényforrás. Ez az élethű színvisszaadás nagyon nagy előny, mikor leülök esténként az akváriumok elé és gyönyörködök a kis jószágokban 🙂

900Balra a legmagasabb CRI indexű világítás, jobbra a legalacsonyabb

A választásom egy természetes fehér színhőmérsékletű, 95 feletti CRI indexű, méterenként 120db LED szalagra esett. Az anyagok beszerzése után kezdődött az izgalmas rész, mert ezt össze is kellett rakni és én nem vagyok egy nagy szerelő típus. A szalagok méretre vágása után nagy izgalmakkal nézegettem a youtube on hogyan is kell a forrasztópákát használni és minden ehhez hasonló dolgot, de nagy büszkeséggel töltött el, hogy sikerült összeraknom az összesen 50 méter körüli LED szalagot. Bádogossal készítettem egy alumínium búrát, amit rá tudok fektetni az akváriumok tetejére, és ebbe ragasztottam bele a LEDeket, egymás mellé 2 sorba.

Munkára kész
Forrasztópáka a barátom lett

LEDek
Méretre vágva, vezeték is ráforrasztva
Zsugorcső fent, beragasztva a sínbe
Az elkészült LED világítás
Alumínium búra is fent

A látvány nagyon szuper, a garnélák színeit nagyon jól kihozza, összehasonlíthatatlan a korábbi világításhoz képest (na jó, összehasonlítható, hoztam is erre egy képet). Egyetlen hátrány, hogy azért van fogyasztása, méterenként 18W, illetve a nagyon erős fény zavarhatja a a garnélákat, de nálam azért van minden akváriumban búvóhely, növény, ahova el tudnak menni, így pár hónap után láthatóan nem okoz az erősebb fény semmi gondot, nagyon szépen szaporodnak így is a garnélák.

Balra a régi világítás, jobbra az új világítás, látszik a különbség
2 11, 2019

Garnélás akvárium

által|2019-11-02T21:39:58+01:00november 2nd, 2019|aktualitások, általános ismertető|0 hozzászólás

Sokan szoktátok kérdezni, hogy milyenek az akváriumaim, amiben a garnélákat tartom, vagy hogy mi az ideális akvárium a garnélák számára? Ebben a posztban igyekszek összefoglalni, hogy én milyen akváriumokat használok. Mások biztosan más dolgokra esküsznek, én ilyen akváriumokban tartom a garnélákat. Az elmúlt 10+ év alatt 1-2 dolgot kipróbáltam, sokmindent megváltoztattam a tapasztalataim alapján.

Az akvárium mérete fontos tényező. Alapvetően minél nagyobb, annál jobb. Én 2 méretet használok, a kisebb 30 liter körül van, a nagyobb pedig ennek a duplája. 30 liter alatti akváriumokat azért nem javaslom, mert a garnélatartásban a kulcs az állandóság. Ennél kisebb akvériumban elég nehéz fenntartani a stabilitást, könnyen változnak a vízpraméterek.

Kis akvárium, 30 liter

A technikát illetően én nagyon egyszerűen tartom a garnélákat. Az akváriumok 4es üvegből vannak ragasztva, üvegtető van mindegyiken. A szűrésre egy nagy méretű szivacsszűrőt használok, amit kompresszorral, vagy sima légpumpával hajtok meg. Fontos, hogy minél nagyobb legyen a szivacsszűrő. Esztétikailag nem a legszebb, de nagyon hasznos a nagy felület. A nagyobb akváriumokban van 1-1 akasztós szűrő, hogy kicsit mozgassa a vizet, ennek a szívóágára teszek egy szivacsdarabot, hogy a kis garnélákat ne szívja be. A garnéláknak nincs szükségük sok világításra, és mivel nekem elég sok akváriumot kell működtetni, így nem is viszem túlzásba a fényt, ezzel kordában igyekszem tartani a villanyszámlát. Egy sor akvárium felett (2 vagy 4 akvárium) van egy 5m-es LED szalag. Ez természetesen látszik a növényeken, de számomra a garnélák az elsődlegesek.

LED szalag armatúrája

Ami a talajt illeti szeretem az aktív talajokat, mivel eléggé leegyszerűsítik a dolgomat, a PH értéket beállítják kb optimális szintre. Nagyon sokáig Amasonia talajt használtam, azonban az utóbbi évben áttértem a Shrimp King talajra, illetve az Akadama-ra. Talajt kb 2 évente szoktm cserélni. 1-2 akváriumban még inert talajt használok – bazaltzúzalék vagy kvarchomok. A színezett talajokat mindenképp kerüljük! Az akvárium indításakor szoktam zeolitot tenni a talajhoz.

Ami a vizet illeti, a garnéláim döntő többségének lágy víz kell (bee, taiwan, tigris garnélák), ezt természetesen RO készülékkel állítom elő, amit visszasózok Saltyshrimp sóval. Pár Neocaridina akváriumom van, nekik sima, budapesti csapvizet adok. A vízparaméterek kb ugyanazok mindegyik akváriumban: EC: 300uS, gh: 3-4nk, kh: 1-2nk, PH 6,5. Az akváriumok a pincében vannak, nem fűtöm őket, kivéve a dennerliket. A hőmérséklet nyáron maximum 25 fokig megy fel, télen pedig egészen 15 fokig lemegy. Ilyenkor a növekedésük lelassul, nem szaporodnak, de remek pihénsi időt jelent nekik, tavasszal újult erővel tudnak indulni. A vízpraméterek tekintetében sokkal fontossabb a stabilitás, minthogy épp egy adott számra próbáljuk beállítani akár a PH-t, akár a vezetőképességet. Nem 20-30 uS érték fog számítani…

Nagy akvárium, 60 liter

Dekorációnak bazalt köveket, különböző kisebb fákat használok, illetve minden akváriumban vannak növények. Mint ahogy írtam elég gyenge a világítás, így viszonylag kevés növénnyel tudok operálni, tovább a növények esetében arra figyelek mindig, hogy már csak olyan növényt használok, amit nem kell leültetni, hanem elég kötözni: bolbitis, bucephalandra, microsorium, illetve különböző mohák, mint lomariopsis lineata, fissidens, gömbalga.

Az utóbbi időben minden akváriumba tettem oxidátort, ezzel kapcsolatban lehet olvasni pozitív és kevésbé pozitív véleményeket is. Az biztos, hogy nem elengedhetetlen, nélküle is nyugodtan lehet garnélát tartani, de egy kis plusz oxigén nem árt. Minden akváriumban van kerámigyűrű, ennek a felületén megtapadnak az algák és a baktériumok, amit a garnik nagyon szeretnek szedegetni.

Oxidátor

Csináltam ismét egy kis videót, ahol szóban is összefoglalom a fent írtakat.

25 10, 2019

Akváriumaim – 2019 ősz

által|2019-10-25T20:56:00+01:00október 25th, 2019|aktualitások, általános ismertető|0 hozzászólás

Korábban már írtam róla, de azóta eltelt egy kis idő, úgyhogy itt az ideje ismét feleleveníteni, hogy milyen garnélákat is tartok most. Jelenleg összesen 37 akváriumom van, ennél sokkal több is volt régen, de az sajnos nem volt fenntartható, nem volt elég időm arra, hogy kezeljem őket rendesen, úgyhogy le kellett csökkenteni a számukat. Ez most úgy néz ki, hogy jól működik. Összesen kb 1500-1600 liter vízben vannak most a garnélák – 3 állvány, 36 akvárium van a pincében és 1 akvárium van a nappaliban.

Elsősorban Caridinákat tartok, de van Neocaridina is

Tigrisek: red tiger, blue tiger, royal blue tiger, red fancy tiger, taitibee

Bee-k: CRS, CBS, PRL, PBL, PWL, Hollow eye, Zeus bee, smiley head, SCRS, SCBS

Taiwan: fekete galaxy, piros galaxy, fekete backline fishbone, piros backline, pinto, red calceo, dragonblood, blue shadow mosura, panda, king kong, red ruby, red wine, yellow king kong

Egyebek: dennerli, orange rili, yellow fire neon

1-2 üres akváriumom van, ezekbe még gondolkodok, hogy mik kerüljenek. Ha valakinek van ötlete, akkor osszátok meg nyugodtan 🙂

És végül készültem egy kis újdonsággal, csináltam egy kis videót is nektek:

13 11, 2018

Talajcsere

által|2018-11-13T18:18:08+01:00november 13th, 2018|aktualitások, általános ismertető, Egyéb|0 hozzászólás

Az előző tél során elég sok akváriumban kicseréltem a talajt, mert már eléggé el voltak öregedve, ki voltak merültek. Írtam már többször is, hogy nekem a legjobban az ADA Amazonia talaj vált be a legjobban. Nem olcsó, viszont eddig soha nem csalódtam.

Sajnos most igen… A legnagyobb akváriumom 80 liter körül van, ez az egyetlen akvárium, ami fent a lakásban van, a többiek a pincében laknak. Ebben az akváriumban vannak a legszebb PRL garnélák.

Egy lakó

A talajcseréje ha jól emlékszek januárban történt meg, ebbe is ADA Amazonia talajt tettem, mint a legtöbb másik akváriumban. Miután letelt a kb 1 hónapos bejáratási időszak, mentek is bele a garnélák – az összes PRL garnéla közül kiválasztottam a 20 legszebbet és ők kerültek be lakónak.

Sajnos ahogy telt múlt az idő, nem nagyon akartak szaporodni a garnélák, és mintha a létszámuk is csökkent volna, illetve arra lettem figyelmes, hogy a talaj is egyre jobban kezd “iszaposodni”, mintha szétolvadt volna a talaj… Sajnos több akvárium esetében is megfigyeltem ezt a jelenséget. Nem tudom mi lehetett az oka, eddig soha nem tapasztaltam ilyet.

Iszapos talaj

Szintén

Úgyhogy most úgy döntöttem, hogy akkor lecserélem a talajt és újraindítom az akváriumot, ezúttal Dennerle Shrimp King talajjal. Az akvárium egy bő hete megy, garnik még nem költöztek vissza, de kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz ezúttal az ökoszisztéma.

Régi talaj kiszedve

Akvárium bejáratás alatt

14 01, 2009

Garnélás akvárium

által|2017-01-04T21:00:26+01:00január 14th, 2009|általános ismertető, Egyéb|48 hozzászólás

Ha valaki édesvízi garnélák tartására szánja el magát, a leghelyesebben akkor jár el, ha egy külön, számukra berendezett akváriumot készít. Természetesen kisebb, békésebb halakkal lehet társítani ezeket a kis gerincteleneket, de a legjobban akkor érzik magukat, ha nincsenek halak az akváriumban, akik stresszelnék őket.

Garnéláink számára a legjobb egy 40-50 literes akvárium. Kisebb akváriumban is lehet tartani őket, de akkor sokkal jobban figyelni kell, mert a kisebb víztömeget nehezebb egyensúlyban tartani. Ennél nagyobb akvárium csak azért nem célszerű, mert ezek a kis állatok elég aprók, és nem igazán fogjuk látni őket, de természetesen nagyon jól fogják érezni magukat a sok száz literes szép növényes akváriumban!

Ha megvan az akvárium, akkor nézzük milyen felszerelések kellenek bele. Motoros belső szűrőt nem érdemes beletenni, mert túl nagy áramlatot kelt, beszívhatja a garnélákat, felesleges. Ha érzékenyebb fajokat tartunk, akkor viszont nem árt egy kis külső szűrő, a legjobb talán az ‘akasztós’ külső szűrő belülre pedig egy lehetőleg nagy méretű szivacsszűrő. A garnéláink előszeretettel ‘legelnek’ a szűrőn kialakult baktérium kultúrán, emellett pedig a szivacsszűrő segítségével a kellő mennyiségű oxigént is akváriumba tudjuk juttatni. (Természetesen egy levegőpumpára is szükség van). Érdemes beszerezni egy szabályozható fűtőt, ennek a segítségével konstans hőmérsékletet biztosíthatunk az állatainknak. Ezeken kívül pedig világításra lesz még szükségünk. Ennek kiválasztásánál tartsuk szem előtt, hogy nem nagyon szeretik a garnélák a túl erős fényt. Növényes akváriumok esetén gyakran használnak 1W/l teljesítményű világítást (vagy akár többet is), ez akár zavaró is lehet, de feltételezem, hogy amelyik akvárium ennyire meg van világítva, ott növény is van bőven, ami “árnyékot” nyújthat 🙂

Egy méretes szivacsszűrő

Az akvárium aljára célszerű talajt tenni. Persze ha egy tenyészakváriumot akarunk csinálni, akkor nem szükséges, de én mindenhol használok talajt, valahogy ízlésesebbek nekem az ilyen akváriumok, mint egy sima üvegkocka… Én kétféle aljzat közül választok, attól függően, hogy milyen faj lesz az akváriumban: legjobban a fekete bazaltzúzalékot és a fehér kvarchomokot szeretem. Gyakran lehet olvasni, hogy sokan speciális akvárium talajokat használnak (pl ADA aquasoil, GEX soil, Magic Soil és még sok más). Ezek nagyon hasznos szolgálatot tehetnek, mivel beállítják a víz PH értékét, egy probléma van velük, hogy Magyarországon nem igazán lehet hozzájutni. Egyesek ajánlják az Akadama nevű bonsai talajt, én még soha nem próbáltam. Itt szeretném megjegyezni, hogy hasznos lehet ha az akvárium teszünk néhány maláj tornyos csigát (Melanoides tuberculata). Ezek a kis csigák átforgatják a talajt, megeszegetik a maradék, a garnélák által el nem fogyasztott eleséget. Viszont fontos róla tudni, hogy ha egyszer beletesszük az akváriumba, nagyon nagy nehézségek árán tudjuk csak eltüntetni őket, ha meggondolnánk magunkat.

Rendelkezünk már akváriummal, bele való technikával, talajjal, fel is lehet tölteni vízzel a medencénket, természetesen ezt olyan vízzel tegyünk, amilyenre az adott fajnak szüksége van. Mielőtt garnélákat tennék az akváriumban várjunk kb 4 hetet, addig hagyjuk üresen az akváriumot. Ez idő alatt beindul a nitrogén körfolyamat az akváriumban.

Kövek és kövek…

Fontos, hogy legyen minél több növény az akváriumban. Egyrészt nagyon szeretnek bujkálni a garnélák a növények között, másrészt pedig a növények a növekedésük során felhasználják a vízben lévő nitrátot és persze dekorációs szempontból is előnyösek. A legjobb ha sok mohát teszünk a vízbe: jávai, forrás és még rengeteg féle moha van amelyeket időnként rendkívül nehéz megkülönböztetni egymástól. Nálam minden akváriumban van úszó májmoha (Riccia fluitans) is. Mohák mellett én szeretek különböző Microsorium fajokat tenni a garnélák mellé. Ezeknek a vízipáfrányoknak nem kell nagyon sok fény, szép kis háttérnövényzet lehet belőlük. A “növénylistámból” látható, hogy nálam eléggé low-light akváriumok vannak…

Ha ez mind megvan, akkor egyéb dekorációs elemeket lehet adni a vízhez, például különböző fákat, gyökereket (mopani, mangrove, szőlő), köveket. A gyökerekre kötözött mohákkal vagy különféle növényekkel nagyon érdekes kompozíciókat hozhatunk létre, határt csak a fantázia szab 🙂

Feltöltésre váró akvárium, egy szőlőtőkével

Mohával és némi Microsriummal “díszített” szőlő

Miután szépen berendeztük és elrendeztük a különböző növényeket, dekorációs elemeket, és kivártuk azt a néhány hetet mehetnek is a kis garnélák az akváriumba, és gyönyörködhetünk a szép garnélás akváriumukban!

2 kis garnélás akvárium, sajnos nem az enyémek, bár a crystal redeshez van némi közöm 🙂 Szóval ilyen is lehet a garnélás akvárium…

bac1

Fotó: Stéphane Henry

bac21juinfp8

Fotó:  Stéphane Henry

Go to Top