6 12, 2020

Csapvizes CRS? – Az indulás

által|2020-12-06T09:38:50+01:00december 6th, 2020|általános ismertető|1 hozzászólás

Rendszeresen és elég gyakran előkerül ez a téma, hogy lehet-e csapvízben tartani CRS (vagy bármilyen lágy vizet igénylő) garnélát. Engedjétek meg, hogy megosszam a gondolataimat ezzel kapcsolatban. Először is az, hogy csapvíz gyakorlatilag nem jelent semmit, az nem vízparaméter, nem vízminőség, pusztán annyit jelent, hogy honnan vételezzük a vizet. Nekem van egy nagyon kedves tenyésztő barátom, aki sok-sok éve tenyészti a legkülönfélébb taiwan változatokat csapvízben, igaz Portugáliában lakik… A lenti sematikus térképen látható, hogy kb milyen a vízkeménység eloszlása Magyarországon. Ha csak ezt a térképet nézzük, akkor ez alapján is vannak olyan területek ahol “kemény” a víz, míg pár kilométerrel arrébb pedig “lágy”, tehát az, hogy csapvíz, még nem hordoz önmagában túl sok információt.

Csapvíz keménység Magyarországon

Sok esetben azonban a kérdés mögött az rejlik, hogy kemény, vagy nem lágyított vízben lehet-e tartani olyan garnélákat, amelyeknek alapvetően lágy víz kellene. Erről nekem az a nagyon határozott véleményem, hogy ha még lehet is, lehetne is, akkor is miért kellene? Szerintem aki garnélát tarta Magyarországon annak a döntő többsége hobbiból tartja, aminek szerintem pont az lenne a célja, hogy igyekezzünk megteremteni az általunk tartott kis élőlényeknek az ideális körülményeket. Ha ezt nem tudjuk nekik biztosítani, akkor szimplán ne tartsunk ilyet, vagy keressünk olyat, aminek tudjuk biztosítani a megfelelő körülményeket. A Neocaridina davidi garnéláknak a kemény víz az ideális – rengeteg színváltozat közül lehet választani, biztos vagy benne, hogy mindenki talál köztük olyat, ami számára tetszetős. Az, hogy a “boltban azt mondták, hogy csapvízben is tartható” sajnos nem túl megbízható információ. Természetesen sajnálatos nagyon, hogy sokszor a bolti eladók nincsenek birtokában a megfelelő tudásnak, de számukra ugye az alapvető cél, hogy eladják a portékájukat (és nem feltétlen a vásárló elégedettsége), és ha belegondolunk “csapvize” mindenkinek van, míg lágy vize sokkal kevesebb embernek, ergo sokkal kisebb a potenciális vásárló közönség, így ha azt mondják, hogy a csapvíz is jó, máris sokkal több ember vásárolhat belőle… Mielőtt nagyon megköveztek, vannak olyan boltok, amelyekre ez nem igaz!

Akváriumok indítás alatt
Bejáratott akváriumok
1. Akvárium – Akadama + lágy víz
2. akvárium – Akadama + csapvíz
3. Akvárium: bazalt + csapvíz

Az elmúlt pár hétben belefogtam egy kísérletbe, amivel ugyan kicsit szembe köpöm magam és az elveimet, de hátha sikerül hasznos információkat nyújtanom azoknak, akikben felmerül a kérdés, hogy tarthat-e CRS-t csapvízben. Elindítottam 3 kb egyforma 30 literes akváriumot egy hónappal ezelőtt. Az első akváriumban Akadama talaj van és lágy vízzel van feltöltve, a vízparaméterek jelenleg a következők: EC: 350uS, gh: 6nk, kh: 2nk. A második akváriumba Akadama talajt tettem, azonban csapvízzel töltöttem a fel. Én Budapesten, a XVI. kerületben lakok, itt a csapvíz: EC: 510uS, gh: 21nk, kh: 18nk. Ebben az akváriumban jelenleg a vízparaméterek: EC: 400uS, gh: 13nk, kh: 6nk. A harmadik akváriumba egy teljesen inert talajt, bazaltot tettem, és csapvízzel töltöttem fel, a vízparaméterek: EC: 480uS, gh: 19nk, kh: 16nk. Minden egyéb amennyire csak lehet ugyanolyan az akváriumokban: egyszerű, nagy méretű levegővel meghajtott szivacsszűrő van, bazalt kövek vannak bennük, valamennyi Bolbitis és Bucephalandra alkotja a flórát Maláj tornyos csigák laknak a talajban. Az látszik, hogy abban az akváriumban, amiben az Akadama talaj van, a keménység és a vezetőképesség alacsonyabb, mint abban, amiben az inert talaj van, tehát az Akadama egyértelműen válzoztatja a paramétereket, meglátjuk, hogy ez hosszú távon hogyan fog alakulni.

Az akváriumokat a szokásos módon indítottam, kb egy hónap volt a bejáratás, ami után bekerületek a garnélák: 15-15-15 crs, cbs garnéla lesz a beköltöző csapat. A beszoktatást nagyon lassan végeztem, kb 12 órán keresztül szoktattam őket az új akváriumhoz. A garnélák a mai nap kerültek bele, 2020. december 6-án. Igyekszek rendszeres időközönként itt a blogon is beszámolni róla, hogy mi történik a garnélákkal az egyes akváriumokban. Ez minden bizonnyal egy hosszabb lélegzetvételű kísérlet lesz, érdekes lesz 1 év múlva megnézni, hogy hogy áll a 3 akvárium, de ígérem nem kell 1 évet várni az újabb információkért.

A biztonság kedvéért mielőtt bárki téves következtetéseket vonna le: SENKINEK NEM JAVASLOM, HOGY CSAPVÍZBEN TARTSON OLYAN GARNÉLÁT, AMINEK LÁGY VÍZ AZ IDEÁLIS, CSAK HA LÁGY VÍZ JÖN A CSAPJÁBÓL.

1. Akvárium lakó, CRS csapat
2. akvárium lakói, CRS csapat
3. akvárium lakói, CBS csapat

31 05, 2009

Crystal red osztályozás (II. rész)

által|2017-01-04T21:00:21+01:00május 31st, 2009|általános ismertető, Egyéb|4 hozzászólás

A post előző részében már volt szó az úgynevezett “low grade” crystal red garnélákról, most szeretném bemutatni a “high grade” osztályokat. Tudni kell, hogy minél magasabb osztályú a garnéla, annál érzékenyebb, annál körülményesebb a tartásuk.

High grade crystal black garnélák

Korábban volt szó a C, B, A, S és S+ osztályokról, most következzenek az SS és az ennél magasabb kategóriák. Ezeknél a garnéláknál fontos, hogy a piros szín sehol sem tűnhet fel a fehér területekben, és a fehér részeknek szép, valóban fehérnek kell lennie, nem pedig átlátszónak!

Grade SS kategóriába tartoznak az úgynevezett hinomaru mintázatúak. A japán tudásom nem az igazi, de ha minden igaz a hinomaru szó a felkelő napot jelenti, mint ahogy azt a japán zászló is szimbolizálja. Ezeknél a garnéláknál ugyanez a motívum jelenik meg. A garnélának a 2. piros színű része nem fut végig a testen, hanem egy kört formál. A double hinomaru -nak a 3. piros rész sem fut végig, az is egy kört alkot.

Egy szép hinomaru, mintha a japán zászló lenne

Hinomaru crs, de egy távol-keleti garnéla, azért szembetűnő a különbség… Fotó: Alonso, Taiwan

Double hinomaru: a harmadik fekete sáv sem ér körbe

Szintén double hinomaru

A grade SSS garnélák jelentik  a test színezetében a végső állomást. Náluk csak a feji részen és a farok előtt van színes rész a fehérben, eltűnik a középső piros/fekete sáv. Ezeket az állatokat Mosura-nak hívják, ami ha jól tudom valamilyen szörnyet jelent, valóban félelmetesek 🙂

SSS grade, mosura garnéla

Mosura crs, ígéretes fejmintával, az egyik büszkeségem 🙂

Mosura elképesztő színekkel, Fotó: Alonso, Taiwan

A Mosura -nál magasabb osztály nincs, viszont a crystal redek csúcsát az SSS+ osztály (néha SSSS -nek nevezik) jelenti. Ezek is Mosura garnélák, de ezeknél  különleges fej minták jelennek meg,  úgy mint “Flower head”, “Lightning, “Triangle”…

A crs csúcsa, gyönyörű fejmintázat, Fotó: Alonso, Taiwan

Flower head, Fotó: Silane, shrimpnow

Azt hiszem ennél nincs feljebb… Fotó: Silane, shrimpnow

Érdekes, hogy Távol – Keleten ezek a minták kezdenek úgymond háttérbe szorulni, mivel elérték ebből a szempontból gyakorlatilag azt, amit el lehet érni. Egy új trend van kialakulóban, ahol a lényeg nem a mintázaton van, hanem a színek erősségén: a fehér legyen minél “vakítóbb”, a piros pedig minél sötétebb, ezeket hívják “pure red” crystal red garnéláknak. 1-1 ilyen pure red hinomaru garnéla ára a csillagos eget súrolja 🙂

Pure red (deep red) crs, érdemes megfigyelni milyen a fehér és a piros szín!  Fotó: Silane, shrimpnow

17 05, 2009

Crystal red osztályozás (I. rész)

által|2017-01-04T21:00:22+01:00május 17th, 2009|általános ismertető, Egyéb|0 hozzászólás

Korábban már írtam egy post-ot a kedvenc garnélámról, a crystal redről, de ez a téma annyi sok érdekességet rejt még, hogy érdemes visszatérni hozzájuk. A mostani bejegyzésben szeretnék néhány szót szólni ezeknek a garnéláknak az úgynevezett osztályozásáról. Ebben az első részben az “alacsonyabb osztályúakkal”, vagy a “low grade” garnélákról lesz szó.


Ez az osztályozási rendszer eléggé szubjektív, nagyjából minden tenyésztőnél másmilyen. Távol Keleten, pontosabban inkább Japánban sokkal “szigorúbbak”, míg nyugatabbra, pl USA ban inkább “engedékenyebbek”. Amit én használok az talán a kettő közti álláspontot képviseli. Az osztályozási rendszer alapja, hogy mennyi fehér szín van a piros (fekete) garnélákban és ez a fehér szín mennyire intenzív. Természetesen a crystal black garnélánál is pontosan ugyanígy működik az osztályozás.

Tehát essünk is neki…

A legelső kategória az úgynevezett grade C, azaz a C osztályú garnélák. Ezek azok a garnélák, amik gyakorlatilag a természetben is előfordulnak (mármint a feketék). Fehér szín alig van jelen, tényleg csak “nyomokban” látni 1-1 halvány fehér csíkot a testen, leginkább átlátszó részek vannak a fehér helyett. A félreértések elkerülése végett ők is nagyon szépek és biztos sokaknak ez a változat a kedvence.

Grade C mama és a kicsik

grade C: látható, hogy nem annyira fehér, hanem inkább áttetsző részek vannak

A következő lépcsőfok a grade B. Ezeknél a garnéláknál már azért jóval több a fehéres rész, de itt sem tiszta még teljesen, nincsenek egyértelműen elhatárolva egymástól a fehér és a piros területek. Általában a fehér szín is elég halvány, majdnem átlátszó.

Grade B: több a fehér, de összemosódnak a színek

Az A osztályú garnéláknál már egyértelműen elkülönülnek egymástól a színek, a fehér területekben nincsenek piros sávok. Én azokat szoktam grade A nak nevezni, amelyeknél 3 fehér csík figyelhető meg. Ezeknél a garnélánál már a fehér színnek kellően erősnek kell lennie.

Grade A: szépen elválik egymástól a fehér és a színes sáv

Grade A: jól látható a 3 fehér sáv, a fejnél, a test közepén és a test végén

Talán az összes crystal red változat közül a “leglátványosabb” az S osztály. Az ilyen állatoknál teljesen elkülönülnek a csíkok egymástól, 4 szép, tiszta fehér sáv keresztezi a testüket.

Grade S: A fehér rész sem áttetsző, hanem valóban fehér

Grade S: jól látszik a 4 fehér sáv, a fejnél, a test első és hátsó részénél, és a faroktőnél

Ezzel természetesen nincs vége a sornak, az S+ garnélák egészen hasonlóak az S osztályúakhoz, annyi különbséggel, hogy náluk ilyen-olyan speciális jegyek is megjelennek.

S+, Narrow line: Mint ahogy a nevéből is látszik ennek az a különlegessége, hogy a középső piros rész jóval vékonyabb, mint az előzőnél.

Narrow line: vékony középső színes rész

S+, V-band: V alakra hasonlít a középső színes rész.

V-band: megfigyelhető a V alak

V-band

S+, Tiger tooth: Egy  W -re hasonlítható a középső rész.

Tiger tooth

Szintén Tiger tooth, látszanak a tigris fogai 🙂

Itt szeretném még megemlíteni, hogy a világon gyakorlatilag mindenhol ezt a rendszert használják, kivéve Németországban (és Ausztriában). Nekik valami miatt nem szimpatikus ez a betűk szerinti felosztás, és kitalálták a saját rendszerüket, ami mint ahogy kiderült egy két beszélgetésemből, szerintük sokkal de sokkal jobb, mint az, amit azok használnak, akik a crystal red garnélákat kitenyésztették…

Náluk a grade C a K0-nak felel meg,  a grade B a K2-nek, a grade A, grade S a K4-K6 nak, míg Az S+ a K6-K8 nak.

A postnak hamarosan következik a folytatása.

28 01, 2009

Crystal red garnéla

által|2017-01-04T21:00:25+01:00január 28th, 2009|Egyéb, fajok|41 hozzászólás

Igazából most kicsit bajban vagyok, hogy hogyan is kezdjek bele ebbe a bejegyzésbe, mert erről a fajról gyakorlatilag könyveket lehetne írni… Megpróbálok most egy rövidebb áttekintést tenni, lesz még több post is erről a fajról, ebben biztos vagyok.

2 éve kerültek hozzám az első crystal redek, azóta is ez a kedvenc garnélám, most 5 akváriumban tartom ezt a változatot (azaz 2 crystal red, 1 crystal black, 1 gold bee, 1 crystal red és crystal black közös akváriumom van).

Teljesen pontos besorolása még igazából nincs is ennek a fajnak, jelenleg Caridina cf. cantonensis -ként tartják számon, már találkoztam a Caridina cf. maculata névvel is. Valószínűleg sok víz fog még lefolyni a Dunán, mire megszületik a végső besorolása.

A crystal red garnéla “őse” az úgynevezett bee garnéla, ami Távol- Kelet lassú folyású, viszont tiszta és oxigéndús folyóiban él. Ennek a bee garnélának a recesszív mutációja a crystal red.

2596889330_1ef25a291a

Bee garnéla, az eredeti változat, fotó: Xema Romero León

Ez a kis fekete garnéla elég nagy népszerűségnek örvendett a tenyésztők között, többen elkezdtek vele foglalkozni és rengeteg egyed született ebből a fajból.  1991 ben, az egyik ilyen tenyésztő, Hisayasu Suzuki rátalált egy piros példányra az általa tenyésztett több ezer bee garnéla között. Ez az első garnéla elpusztult, de néhány generáció múlva ismét felbukkant 3 piros egyed, ezeket elkezdte szelektív tenyésztéssel továbbtenyészteni, és több év munkája során sikerült elérnie egy olyan változatot, amelyeknek már az utódai is pirosak voltak. 1996 ban ezeket a garnélákat elnevezte “Crystal red” garnélának, a nevet le is védette. Nem olyan régen láttam egy riportot Suzuki úrral, akinek természetesen vannak még crystal redjei, de mostanában leginkább már növényekkel foglalkozik, gyönyörű mohákat termeszt az aquascaperek nagy örömére.

suzuki-onsitu2

A crystal redek “apja”, Mr. Hisayasu Suzuki

Ez a kis pici piros fehér csíkos garnéla gyorsan elnyerte a garnélakedvelők és természetesen a tenyésztők kegyeit (megjegyzem nem méltatlanul), nagyon sok távol keleti, elsősorban japán tenyésztő kezdett e foglalkozni velük, ez a népszerűség a mai napig tart, bár mostanában mintha egy kicsit visszaesőben lenne.

Mint a többi törpegarnéla, ez a faj is kb 2-2,5 cm nagyságúra nő meg, ez esetben is igaz, hogy a hímek a kisebbek, a nőstények a nagyobbak, viszont nálunk nem olyan egyszerű a nemek meghatározása mint pl a red cherry garnélánál. Elsősorban a garnéla alakján lehet látni, hogy milyen nemű, de ehhez azért gyakorlott szem kell.

Ezek a garnélák igazán jól lágy és kissé savas vízben érzik magukat, bár megjegyzem, hogy kíváncsiságból 1 kis jószágot betettem egy másik fajhoz, ahol sima csapvíz van, ami nagyon kemény és lúgos, és kb fél éve ott él és növekszik. Fontos megjegyezni, hogy ez a faj valóban eléggé érzékeny. (Valószínűleg abból adódik, hogy nagyon kevés egyedől lettek kitenyésztve.) A hirtelen változásokat nagyon rosszul tűrik, csakúgy mint a különböző fémeket és a magas nitrát szintet (20-30 ppm). Gyakran találkozok olyan írásokkal, hogy egyik napról a másikra gyakorlatilag az addig stabil állomány 70-80 százaléka elhullik. Az esetek többségében ez mindig valami új vegyszer, vagy eleség túladagolás miatt következett be.

Természetesen a legjobb egy olyan akvárium számukra, amiben csak ők laknak, de ejtsünk pár szót a társításról. Ha más garnélákkal akarjuk együtt tartani őket, akkor legyünk tisztában azzal, hogy a többi cf. cantonensis változattal természetesen összeívik, az ivadékok termékenyek lesznek, viszont nem túlságosan dekoratívak, ha lehet ezt kerüljük. Egyéb Caridina fajokkal nagy valószínűséggel nem fog összeívni, ha minden fajból van az akváriumban mindkét nem, akkor nagyon kicsi az esélye annak, hogy kereszteződjenek. Ha Neocaridina fajokkal akarjuk együtt tartani őket, akkor arra kell figyelnünk, hogy a Neocaridinák általában sokkal gyorsabban szaporodnak, mint a crystal redek, így könnyen előfordulhat, hogy teljesen elnyomják őket. Ezt meg lehet előzni azzal, ha “ritkítjuk” azt a fajt, ami láthatólag kezd eluralkodni az akváriumban. Halakkal való társítás során arra kell figyelni, hogy aminek befér a száján, az meg is fogja enni, de kis termetű, békés halakkal nyugodtan tartható együtt.

Mint ahogy azt leírtam a garnélás akvárium berendezésénél, nekik is fontos, hogy legyen sok moha és növény, ahol el tudnak rejtőzni. Én szivacsszűrőt használok náluk is, de egy külső szűrő itt is nagyon hasznos lehet.

Ha minden rendben van és jól érzik magukat a garnéláink, akkor 5-6 hónaposan már szaporodhatnak is. Ők is a specializált szaporodású fajok közé tartoznak, ami azt jelenti, hogy nincs lárva állapot, nem szükséges sós víz sem a kicsiknek. Mikor megszületnek a picik, akkor már látszanak rajtuk a csíkok, de a végső színüket kb 1 hónapos korukra érik el.  Azt azonban megemlíteném, hogy nem szaporodnak olyan gyorsan, mint a heteropodák, a kicsik között is sokkal több az elhullás.

bbb

Go to Top