növények

/növények
26 01, 2014

Lomariopsis lineata

By |2017-01-04T20:59:57+01:00január 26th, 2014|Egyéb, növények|2 hozzászólás

Számomra egy jól működő akvárium egyik legfontosabb eleme a növényzet. Tudom jól, hogy vannak olyanok akik növények nélkül tartanak garnélákat, de számomra ez elég idegennek tűnik, én szeretem ha szép zöld a medence. Több szempont miatt is tartok növényeket minden akváriumban – egyrészt szép dekoráció, másrészt nagyon jó kis búvóhelyet nyújtanak a garnéláknak, egész nap elkapirgálnak raktuk, harmadrészt pedig a növekedésükkel szépen felveszik a nitrátot vízből, ezzel javítva a vízminőséget.

Bújkálás a dzsungelben

Nagy kérdés szokott lenni, hogy milyen növényt tegyek az akváriumban… Az elmúlt évek során rengeteg fajt kipróbáltam, hogy megtudjam mi az ami a “különleges körülményekhez” is jól tudnak alkalmazkodni, azaz kevés fény, semmi tápozás, se CO2… Nem egyszerű feltételek.

Pár évvel ezelőtt egy német tenyésztő barátomnál láttam meg ezt a kis mohát, a Lomariopsis lineata-t, vagy más néven “Round Pellia”-t vagy “Süswassertang”. Első ránézésre nagyon hasonlít a Pelliá-ra, vagyis a Monoslenium tenerumra, azonban nem ugyanarról van szó, ennek a növénynek a leveleiben nincs ér.

Ideje lenne egy kicsit rendet tenni…

Sajnos a növény eredeti élőhelyéről nincsenek információm, én évekkel ezelőtt lettem figyelmes rá, nagyon sokan előszeretettel használják garnélás akváriumokban, mivel nagyon könnyen tartható, a “szegényesebb” környezetben is szépen szaporodik. Természetesen ha elég mennyiségű fényt és tápanyagokat kap, akkor sokkal szebb, kerekdedebb a levele, szebb “bokrot” alkot, míg fényszegény környezetben sokkal nyúlánkabbak, hosszúkásak a levelek. Nem igazán érzékeny sem a hőmérsékletre, sem a víz keménységére.

Új akvárium indításakor különösen szeretem használni

Kőre, fára, egyéb tereptárgyakra rákötözve elég könnyen megtapad így szép zölddel beborított dekorációkat tudunk csinálni, egyedül arra kell figyelni, hogy viszonylag könnyen leválik 1-1 darab a csoportról és nagyon könnyen és gyorsan az akvárium minden pontján ott lesz, nem egyszerű kordában tartani.

Közelről

Nekem jelenleg minden akváriumomban van ez a növény, vagy rákötözve egy darab kőre, vagy pedig csak simán szabadon úszik az akváriumban. Nagyon szeretem mivel tényleg nagyon jól szaporodik még az általam nyújtott környezetben is és szép sötétzöld színével nagyon szép bokrokat alkot, amiben a garnélák előszeretettel mászkálnak.

Szintén egy közeli

Ezt a növényt mindenkinek nagyon bátran ajánlom, aki szereti az ilyen moha szerű zöldségeket, és nem bánják azt, ha a gyors szaporodása miatt könnyen elburjánzó növény kordában tartásával kell időnként megküzdeni. A garnélák biztosan nagyon szeretni fogják!

27 02, 2013

Bolbitis

By |2017-01-04T21:00:01+01:00február 27th, 2013|Egyéb, növények|0 Comments

Korábban említettem, hogy jelenleg az akváriumokban igyekszek szinte csak olyan növényeket telepíteni, amelyeket nem kell leültetni a talajba, hanem úsznak/lebegnek, vagy pedig valahova fel lehet őket kötözni. A kötözős növények közül az egyik nagy kedvencem a Bolbitis heudelotii (1934, Alston).

A növény eredeti élőhelye Afrika gyorsabb folyású patakjai, ahol kövekbe, sziklákba kapaszkodva áll ellen a víz sodrásának. A növény 15-40 cm-re nő meg, szép dús bokrot alkotva, amennyiben az adott körülmények közt jól érzi magát. Számomra nagyon különleges látványt nyújt az erős zöld színű, viszonylag nagy, mélyen szeldelt leveleivel.

Ezeken túl azért kedvelem nagyon, mert ugyan lassan növekszik, azonban mivel a lágyabb és inkább savanyú vizet kedveli, így kitűnő választás számos garnéla mellé. Természetesen a növekedési ütemét lehet gyorsítani CO2 és növénytápok adagolásával, illetve a világítás növelésével, azonban ezek nélkül is jól érezheti magát, és képes fejlődni is.

A növény szaporítása rendkívül egyszerű, a rizómáit kell elvágni, és így egy mozdulattal meg lehet duplázni a Bolbitis töveink számát! Érdekessége, hogy az új levelek egy kis “pásztorbot” formában kezdenek kibontakozni.

Ezt a növényt mindenkinek nagyon jó szívvel ajánlom, mert annak ellenére, hogy szerényebb körülmények közt is fejlődik rendkívül szép zöld foltot jelenthet az akváriumunkban.

28 09, 2012

Microsorium pteropus

By |2017-01-04T21:00:03+01:00szeptember 28th, 2012|Egyéb, növények|1 Comment

Nagyon sokszor kérdezitek tőlem, hogy milyen növényeket szoktam tartani az akváriumokban. Az utóbbi időben egyre inkább azon növények felé hajlok, amelyeket nem kell, sőt nem szabad elültetni a talajba, mivel az esetleges ritkítás során, így nem kavarodik fel a teljes talaj, sokkal egyszerűbben kezelhető az akvárium.

Oliver Knott és egy kis bokor

Mivel nálam az akváriumok kimondottan low-tech akváriumoknak tekinthetők, gyakorlatilag csak a garnélák igényeit szem előtt tartva vannak összerakva/beállítva, emiatt eléggé leszűkül a növényválaszték, amelyből keresgélhetek. Ezen növények közül az egyik nagy kedvencem a  Microsorium pteropus.

Ez a kis növényke minden fent említett elvárásomnak megfelel – képes alkalmazkodni az alacsony megvilágításhoz, a CO2 adagolás nélkülözéséhez és ami talán a legfontosabb, rendkívül dekoratív!

“Narrow”, Fotó: Levinen

Eredeti élőhelye valahol Dél-Kelet Ázsiában található ennek a kb 30 cm magasra növő növénynek. A magyar megnevezése találóan lándzsáslevelű vízi páfrány, mivel az eredeti változatának a levelei megnyúltak, lándzsa alakúak. Mint ahogy írtam, ez a növény nem kifejezetten kényes, így egyszerűbb körülmények között is szépen terjeszkedik. Természetesen amennyiben odafigyelünk a növényeink tápozására, akkor sokkal egészségesebb, élénkebb színű és gyorsabban  növő páfrányban gyönyörködhetünk.

“Windelow”, Fotó: Tropica

További előnye, hogy rendkívül jól díszíthetők ezzel a növénnyel a különféle tereptárgyak, mivel ha rákötözzük egy kőre, fára, akkor rövid időn belül a kapaszkodóinak a segítségével “rátelepszik” az adott dekorációs elemre. A növény szaporítása könnyen megoldható, ha egyszerűen elvágjuk a rizómáját és már ketté is osztottuk az anyatövet. Másik lehetséges módszer, hogy a levelek végén új hajtásokat hoz, amiket egyszerűen leválaszthatunk.

“Needle”, Fotó: Viktorlantos

Érdekessége a növénynek, hogy számos változata van az eredetin túl. Talán a legelterjedtebb a “Narrow”, amelynek a levelei hosszabbak és vékonyabbak, mint az eredeti változatnak, illetve a “Windelow”, amelynek a levélvégei rojtosan elágaznak. Ezeken túl létezik még “Trident”, “Needle”, “Tropica” és egyéb különlegességek is, melyeknél mindig a levél alakja, formája jelenti a különbséget.

Végül egy saját kép, nemrég indított akvárium, Microsoriumok

Ezt a szép kis növényt mindenkinek bátran ajánlom, rendkívül ötletesen fel lehet használni, és igazán szép üde zöld foltja lehet az akváriumnak!

8 03, 2012

Hydrocotyle leucocephala

By |2017-01-04T21:00:05+01:00március 8th, 2012|Egyéb, növények|3 hozzászólás

Szeretnék néhány szót írni ismét egy olyan növényről, amit előszeretettel szoktam az akváriumokba tenni, hasonló megfontolások miatt, mint a kagylótutajt. Az ezúttal sorra kerülő növényt a Hydrocotyle leucocephala. Amennyiben az akváriumunk felett van elegendoen sok fény, akkor ezt a növényt el is lehet akár ültetni, ha viszont fényben kicsit szegényebb környezet áll rendelkezésre, mint pl nálam, akkor nyugodtan hagyhatjuk úszni is a vízfelszínen.

A növényre jellemző, hogy viszonylag vékony, azonban kerek levelei vannak, melyeket egy-egy hosszabb száron egymás után hoz. A levéltöveknél sűrű gyökeret ereszt, amely ha nincs elültetve, akkor a vízből veszi fel a tápanyagokat. Ha elültetjük, akkor is alapvetően felfelé, a fény felé törekszik, sokszor ha van rá lehetősége, akkor a vízfelszín felett is hoz hajtásokat.

Nagyon gyorsan no, nem túl igényes növény, épp emiatt szeretem – a gyors növekedése miatt könnyen felveszi a garnélák számára káros anyagokat a vízből, a sűrű gyökérzete pedig remek búvóhelyet biztosít a kis garnéláinknak. Szaporítása nagyon egyszerű: ha egy hosszabb indát kettéválasztunk, akkor rövid időn belül két hosszú indánk is lesz 🙂 illetve hajlamos arra, hogy 1-1 ilyen szétválasztásnál elágazzon, és oldal irányban is hozzon új hajtásokat.

A Hydrocotyle-ok újabb és újabb változataival lehet találkozni az utóbbi időben (verticillata, sp. japan), sajnos ezekhez eddig nem volt még szerencsém, de minden bizonnyal ki fogok próbálni más fajokat is, azonban minden bizonnyal ezek azért a leucocephala -nál érzékenyebbek, több odafigyelést igényelnek.

Ha valaki olyan növényt keres, ami rendkívül egyszerű, gyorsan növekvő, ezáltal rövid időn belül sok zöld felületet képez az akváriumban, annak remek választás lehet a Hydrocotyle. Az üde zöld szín látványán túl, a garnélák is nagy szeretettel fogják fogadni, ebben biztos vagyok!

28 01, 2012

Kagylótutaj

By |2017-01-04T21:00:06+01:00január 28th, 2012|Egyéb, növények|0 Comments

Ezidáig nem ejtettem túl sok szót a növényekről, amelyeket tartok az akváriumokban, azt hiszem épp itt az ideje ennek is… Elöljáróban azt tudni kell, hogy nálam nincs túl sok fény az akváriumok fölött, ezért jelentősen korlátozott számú növény jöhet számításba, a fényigényesebb, érzékenyebb növények nem maradnak sajnos meg nálam.

Felfedezés

Felvetődhet az az alapvető kérdés, hogy miért is tartok növényeket az akváriumban, egyáltalán szükséges-e ez? Számos okot lehetne felsorolni, hogy miért is vannak növények az akváriumban, én csak néhányat emelnék ki ezek közül. Egyrészt számomra a növények dekorációs célt szolgálnak, szeretem ha van valami zöld az akváriumban, illetve nekem nagyon tetszik, mikor apró “dzsungel” látványa fogad. Másrészt a növények a növekedésük során nitrogént vonnak ki a vízből, és oxigénnel dúsítják, ezáltal javítják a víz minőségét. Harmadrészt a garnélák nagyon szeretnek a növények, gyökerek közt bujkálni, kicsit természetközelibb így talán számukra a környezet. És minden összevetve, nem azért tartunk akváriumot, hogy egy cseppnyi természetet csempésszünk az otthonunkba? Számomra pedig a természet elképzelhetetlen a növényvilág nélkül…

Kagylótutaj az akváriumban

Ebben a postban egy kis úszó növényről szeretnék beszámolni, a Pistia stratiotes-ről, vagy ahogy talán ismerősebb lehet, a Kagylótutajról. Szerencsére ez a kis növény nem igényel túl nagy gondoskodást, nagyon könnyen és gyorsan el tudja foglalni akár az egész vízfelszínt.A növény eredeti élőhelyéről nem sikerült pontos információt találnom, annyi bizonyos, hogy trópusi, szubtrópusi növényről van szó. Alapvetően tavi növénynek számít, azonban akváriumba is átszoktatható. Természetesen a szabadban nevelkedett növények jóval nagyobbak lesznek, az akváriumi társaik kb 4-8cm átmérővel fognak rendelkezni. Leveleire jellemző, hogy viszonylag vastagak, apró szőrökkel vannak teli, melyek levezetik a levelek felületéről a vizet.

A vízfelszín

Garnéla a gyökéren

Számomra azért nagyon szimpatikus ez a kis növény, mivel tényleg nem kifejezetten érzékeny, nagyon könnyen szaporodik, gyorsan elterül a vízfelszínen. A gyökere viszonylag nagy, amely segítségével hatékonyan veszi fel a vízből a nitrogént, és nem utolsó sorban remek búvóhelyet nyújt a garnélák számára.

Alulról

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Ganesha “kollégának”, akitől kaptam az induló adag tutajt!

3 03, 2010

Úszó májmoha alias Riccia fluitans

By |2017-01-04T21:00:14+01:00március 3rd, 2010|Egyéb, növények|2 hozzászólás

Még a tél folyamán kaptam egy csokornyi (pontosabban egy párnányi) riccia-t Viktortól, így gondoltam pár sor keretében megemlékezek erről a kis növényről.

A növény eredeti élőhelyéről nincsenek információim, az egész világon elterjedt, gyakorlatilag bárhol fellelhető. Mivel a Riccia fluitans is a mohák közé tartozik, így nincsenek gyökerei és a levelei is (ha annak lehet nevezni) fura elágazó képződmények, leginkább egy faágra hasonlítanak.

Egy rögzített bokor

Ha a növény nincs rögzítve, akkor ezek a kis ágak összekapcsolódnak egymással és a víz felszínén úsznak. Megfelelő világítás esetén egy-egy csomót érdemes kisebb kövekre, egyéb tereptárgyakra rögzíteni, nagyon érdekes kis tájképet lehet vele létrehozni. Amennyiben a növényt nem rögzítjük, hanem csak a víz tetején lebeg, akkor gondoskodni kell a növény ritkításáról, mert könnyen előfordulhat, hogy benövi a teljes vízfelületet, és így nem jut az akváriumba elegendő fény.

Piros, fehér, zöld 🙂

Ezt a növényt is azért szeretem, mint az összes többi mohát: Gyors növekedése segít a nitrát szint kordában tartásában, nincsenek különösen nagy igényei, így az én fényszegény akváriumaimban is el tud boldogulni. Természetesen garnélák nagyon szeretnek a kis bokrokban keresgélni, és nem utolsó sorban egy kis plusz zöld felületet csempészhetünk be vele az akváriumba.

Kicsit közelebbről

A méretek érzékeltetése: riccia, golyóstoll, killi ikra

21 01, 2009

Monosolenium tenerum

By |2017-01-04T21:00:25+01:00január 21st, 2009|Egyéb, növények|8 hozzászólás

A napokban ismét sikerült szert tennem erre a szép kis növényre. Igen ismét, már korábban is volt vele dolgom, de sajnos a kapcsolatunk nem volt túl hosszútávú. Egy alkalommal Thaiföldről kaptam belőle, de sajnos az utazás viszontagságait nem sikerült túlélnie a növényeknek, máskor pedig már minden rendben volt, de valahogy a nagy akvárium rendezgetés és ide-oda pakolgatás közben valahogy nyoma veszett…

Rendkívül mutatós egy növény, ez az egyik kedvencem, csak igen ritkán találkozni vele, ezért is örültem meg, mikor megláttam, persze, hogy el is hoztam, remélem ezúttal több sikerrel járok vele, majd igyekszek jobban figyelni.

Rögtön “megtámadták” az újdonságot

Korábban (tévesen) Pellia-nak nevezték ezt a növényt, valószínűleg hosszas kutatás és a “civakodás” árán csak megszületett a Monosolenium tenerum elnevezés. Eredetileg Ázsiából (Japán, Kína, India) származik, mint a garnélák döntő többsége, így remek kis biotóp növény számukra (feltéve persze ha ez érdekel valakit, én sem emiatt tettem be az akváriumba, mert így ki tudok alakítani egy biotóp jellegű környezetet, hanem azért, mert tetszik).

A Monosolenium tenerum valójában egy moha, amit leginkább a Ricciához hasonlítanak, csak annál jóval nagyobb. Érdemes egy fadarabhoz, vagy kőhöz kötözni, hogy meg tudjon tapadni (én is úgy vettem, hogy már rá volt kötözve egy vékony fadarabra). Ha minden igaz, nem túlságosan igényes egy növény, akár alacsony megvilágítás mellett is tartható, épp megfelelő számomra. Természetesen ha nem kap elegendő fényt/tápot/co2-t, akkor lassabban fog növekedni, és valószínűleg nem is lesz annyira szép, mintha mindezt megkapná, de így is életben lehet tartani.

Mivel nem nő magasra, így remek előtéri növény lehet belőle, vagy jópofa dekorációkat lehet belőle csinálni, ha sikerül beburkolni egy követ, vagy faágat, remélem ki fogom tudni ezeket próbálni.

Ekkora különálló darabkákból áll

Megjegyzem, hogy létezik egy növény, amit “mini pellia” néven emlegetnek, ha minden igaz a valódi neve Riccardia chamedryfolia. Ez nagyon hasonlít a Monosolenium tenerum -ra, csak jóval kisebb nála, még lassabban nő és természetesen még ennél is ritkább. Remélem egyszer sikerül ehhez is hozzájutnom.